Van valaki ilyen helyzetben? (légyszi olvassátok el)

Én is azt gondolom,hogy korai,de te nem erre vagy kíváncsi,tudom.Fura volt látnom a multkor egy volt tanítványomat,aki 17 éves és a 38 éves kolléganőmet,ahogy együtt sétáltatták a pár nap különbséggel született gyermekeiket.Ilyen eddig is volt,ezután is lesz.Szüleiddel bizonyára arról is beszélgettetek a terhességed elején,hogy hogyan lesz később.Rendes tőlük,hogy adnak egy estét,ezzel kiszabadulhatsz egy kicsit.Bizonyára hálás vagy érte,de talán nem lehet elégszer megköszönni.

Pasikérdés.Nem könnyű.Hazudni nem szeretnél-ez nagyon szimpatikus,de magányos vagy ,ezt is értem valahol.A fiúk messze rohannak a helyzettől-őket is meg lehet érteni.Ők "csak egy lányt" akarnak.Ugyanakkor 1-2-3-4 hetente újabb egyéjszakás kalandokba bocsátkozni nemhogy 17 évesen,de egyébként sem túl egészséges sem testileg sem lelkileg.

Szóval eddig semmi konkrétat nem mondtam?

Mert szívem szerint azt tanácsolnám,hogy mivel a gyermekvállalással kapcsolatosan döntésed örök életre szól rád és gyermekedre nézve,most koncentráj egy picit rá.Bizony jön majd a foga,lesz majd beteg,s az a pici lélek rád van utalva!Maradtam egyedül egy két éves kicsivel jópár éve,ismerős a helyzet.Kettőtök kapcsolatát fel kell építeni függetlenül a korodtól-ő soha többé nem lesz két hónapos stb.Szívesen "beszélgetnék" veled,mert átérzem a helyzetedet,szeretnék segíteni,de egy percig sem ámíthatlak:fel kell nőni a feladathoz!