Jó ötlet egy kamasznak elmondani, hogy el akartam vetetni, de meggondoltam magam?

Amúgy nekem elmesélték, hogy apám nem akart engem a születésem előtt. Csak akkor kezdett el szeretni amikor megszülettem és meglátott először.

Hogy én kit látok, ha apámra nézek? Egy férfit akinek a legfontosabb ember voltam mindig is az életében. :) Rengeteg emlékem van, hogy milyen széppé tette a gyerekkoromat. Soha nem tudnám ezt semmisnek tekinteni azért, mert volt egy időszaka amikor nem érezte magát alkalmasnak arra, hogy újabb emberi lényért legyen felelős és ezért nem kötődött hozzám. Mert onnantól kezdve, hogy én a világra jöttem, midnent megtett azért, hogy pl egészséges gyerekorom legyen.

"Vannak emberek akik ezt tudják (barátnőim, rokonok) és félek, hogy mástól tudja meg."

Eleve hülyeség volt ország-világgal megtárgyalnod, hogy elvetesd-e a magzatodat vagy sem. Normális nő (ha párkapcsolatban van) egyvalakivel tárgyalja ezt meg: a párjával. Aztán ha elveteti, akkor párján kívül más a terhességéről se tudjon. Ha meg kihordja, megszüli, akkor meg arról ne tudjon párján kívül senki más, hogy az abortuszt fontolgatta.

Én a helyedben így se mondanám meg. Csak nem lesz olyan bárdolatlan, rosszindulatú egyik rokonod sem, hogy ezt elmondja neki. Mert ez színtiszta rosszindulat.

Egyébként nagyon furcsa ez nekem, mert egyik gyerekünk se kérdezte meg soha, hogy mi őt terveztük vagy becsúszott, ill. meg akartuk-e tartani vagy fontolgattuk az elvetetést. Azt viszont mindketten érzik, hogy számunkra a világ minden kincsénél többet érnek.

Csak gondolj bele, neked hogy esne?

A tesómnak csak annyit mondtak, hogy nem volt tervezett baba, és miatta házasodtak össze. Aztán el is váltak, a mai napig rosszul érzi magát emiatt. Pedig ott nem merült fel az abortusz.

Szerintem nagyon romboló hatású lenne.

Nekem pl. elmesélte a fodrászom, hogy 1 éves volt a lánya, amikor terhes lett. Akkoriban, a kommunizmusban még szigorúbban vették a dolgot, és a Bizottság azt mondta nekik, van lakásuk, elég jó anyagi helyzetben vannak, nem vetetheti el. Végigbőgte a terhességet. Aztán de jó, hogy megszülte, mert imádja a gyereket. Ezt így kb. mindenkinek meséli a faluban, nem is érzi magát rosszul miatta. A gyerek már felnőtt, szerintem nem egészen százas szegény, ki tudja, lehet, hogy ennek is van hatása. Szerintem nagyon gáz volt a sztori, én biztos, hogy mélyen hallgattam volna róla a helyében.

Anyám elmondta a kamasz Öcsemnek hogy el akarták vetetni, és ezt Apára kente,mert már nem volt jó a viszony,nem sokkal később el is váltak.

Ennek az lett az eredmenye,hogy Öcsem haragszik az Apámra,sokszor semmibe veszi stb.

Szerintem ennél otobább dolgot nem lehet csinálni.