A tizenévesek miért szeretik annyira az alkoholt és a cigarettát?

Próbálnak hasonlítani a felnőttekre, idősebb barátaikra.

Több szülő tiltja, ezért még kíváncsiabbak, bennük van a "csak azért is kipróbálom" érzés.

A gyerekkori/fiatalkori dohányzás szerintem a lázadás egy eszköze. Tizenévesként annyi mindenkinek kell alárendelődni, annyi -sokszor nem indokolt- elnyomást el kell viselni, hogy egy lázadásra hajlamosabb fiatalt igazi eufóriával tölthet el egy titkos cigizés egy, vagy több iskolatárssal. Saját tapasztalatom alapján nehezen tudom elképzelni, hogy bárkinek is komoly fizikai élményt nyújtson az első pár szál cigarettája, de a lázadás, vagy éppen a már rendszeresen dohányzó vagányabb kortársak mellé való felzárkózás nagyon csábító lehet. Én nagyjából erre jutottam önmagammal kapcsolatban, persze mikor tiniként lebuktam apámnál, és megkérdőjelezte, hogy élvezem, váltig állítottam, hogy tök jól esett, holott amikor az 1-2 osztállyal felettem járó osztálytársak alkalmanként zsinórban 2-3 szállal megkínáltak (és előttük ciki lett volna nem tüdőzni, vagy kicsiket slukkolni), nem egyszer szörnyen rosszul lettem. De a lázadás megélésének igénye (akkor még nem tudatosan) éveken át fennmaradt, szépen függőséggé alakulva, aztán persze mikor már nem 215Ft volt egy doboz Marlboro, hanem évről évre ráment egy százas, meg enyhébben elkezdett a légzőszervrendszeremre is ránehezedni, akkor már jöttek a próbálkozások a leszokással, de már elég erős függő voltam, akár 1-2 hónap nemcigizés után is visszaestem. Mai napig függök a nikotintól, csak az elektromos cigire sikerült átállni, de ha legyőzném a függőségem, ezt is letenném, sokkal kímélőbb, mint a füst, de ez is fölösleges méreganyag, szánalmas pótcselekvés, "kapaszkodó".

Az alkohol szerintem már bonyolultabb, nem csak menő, de adott esetben apu is issza a sört, a filmekben, és bárhol ahol fiatalon csoportos alkoholfogyasztást látsz, azt látod, hogy roppant jól érzik tőle magukat az emberek, és amint kipróbálod, magad is megtapasztalod. Persze ebben is van brahi, vagánykodás, lázadás. Szerencsém, hogy arra nem olyan könnyű ráfüggni, mint a cigire 1-2 év kitartó "lázadás" következtében, na meg hogy bennem a másnaposság élményének emléke nem olyan könnyen halványult el soha.