A nagyobbik tesóm is egy nagyon nehéz szakon van, de ha már egy tantárgyból másodjára vagy harmadjára megy vizsgázni, anya már elhordja minden hülyének, holott örülhetne, hogy a vizsgákig a csoport 10%-ával eljutott, a többiek még addig sem. Azzal tisztában van, hogy ezen a szakon már örülni lehet a 2-3-asnak, mivel nem olyan, amit csak be lehet magolni.. Én kitűnő voltam mindig is, és hasonló szakra jelentkeztem. Előre félek már, hogy ha egy vizsga nem fog sikerülni, vagy még az aláírás sem, minden hülyének elhord, hogy minek járok így egyetemre, stb.. Ő nem végzett egyetemet, de akkor is miért kell leordítani valakit, ha ismételnie kell vizsgát, vagy egy tantárgyat újra felvenni?
2015. jún. 7. 09:33
1/6 anonim válasza:
Amíg egyetemista letedre kamaszkent gondolsz magadra, meg is erdemled
2015. jún. 7. 09:47
Hasznos számodra ez a válasz?
2/6 anonim válasza:
Egyetértek az elsővel. Ahhoz, hogy valakit felnőttként tiszteljenek, nem elég a kort elérni, meg is kell küzdeni érte. Én annyit mondanék, amikor megkérdezi, hogy sikerülnek a vizsgák, hogy "kösz jól". Felnőtt emberként nem tartozol beszámolni sem az eredményeidről, sem arról, hogy hol állsz az évfolyamon. Arról nem beszélve, hogy egy érett felnőtt ember kikéri magának, ha valaki más lehülyézi. Legyen az akár a saját anyja! Ideje felnőni és úgy is viselkedni! A nagyobbik tesód egy akaratgyenge kamasz idősebb testben. Anyád meg elfelejtette, hogy a húszév feletti gyereke már nem gyerek és a tetteiért egyedül ő a felelős, nem kell úgy viselkedni vele, mint egy alsó tagozatos gyerekkel.
2015. jún. 7. 09:59
Hasznos számodra ez a válasz?
3/6 anonim válasza:
Mondjuk amíg anya fizeti az egyetemet és a hozzá kapcsolódó kiadásokat, legyen szó koliról, albiról, kajáról, ajándék laptopról stb. addig van beleszólása a dolgokba. Engem nem hordtak el mindennek, ha valami nem sikerült, de azért magamtól rájöttem egy idő után, hogy semmi értelme végigbukdácsolni az egyetemet. Vannak ismerőseim, akik 9. éve próbálnak Msc-t szerezni, és a szüleik asszisztálnak hozzá. Én már rég kipenderítettem volna őket a nagyvilágba, nem az, hogy albérletet fizessek nekik...
Ha mindent magadnak finanszírozol, akkor megmondhatod anyunak, hogy nincs köze a teljesítményedhez, majd beszámolsz róla, ha akarsz. De elég rossz, hogy ilyen a kapcsolatod az édesanyáddal.
2015. jún. 7. 14:52
Hasznos számodra ez a válasz?
4/6 anonim válasza:
Ez tippre ilyen be nem váltott álmokat a gyereken éli ki, engem is zavarna ha anyám egy érettségivel papolna milyen hülye vagyok hogy a rohadt nehéz egyetemi vizsgám nem sikerülne azonnal. Mondjuk nálam egyetemet végzett matektanár nagymamám jön nagy elvárásokkal de azt hagyjuk.
2015. jún. 9. 09:42
Hasznos számodra ez a válasz?
5/6 anonim válasza:
Vannak szülők (főleg a tanulatlanabbja), akinek a kevés IQ mellé még kevesebb EQ szorult. Engem is állandóan szapult az anyám mikor első évesen pótvizsgáznom kellett, pedig tudta, h. alapvetően jó eszű, jó tanuló voltam. A tudásommal tehetséggondozó tábort, ösztöndíjat, versenyeket nyertem. (Középiskolában országos matekversenyre is bejutottam - nem feladat-beküldősben, hanem helyben megíróson.)
Tipp: 1. megpróbálni mindig higgadt és udvarias maradni- akármilyen bicskanyitogatóan provokál, baszogat.
2. minél kevesebbet mondani, válaszolni neki.
2017. ápr. 30. 04:39
Hasznos számodra ez a válasz?
6/6 anonim válasza:
Tudom már túl vagy ezen az egészen meg minden, csak annyit hozzáfűznék:
Ha már anyád kitűnő tanuló volt mint te, és diplomája is van, akkor kedvére szólogasson be(Bár mondjuk nem tudom milyen anya az aki beszól a gyerekének, inkább támogatni kéne..).
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: