Anyukák! Ti beszéltetek a gyereketekkel a saját "piszkos dolgaitokról? "

piszkos ???

a szex jó dolog nem valami megvetendő dolog

de függ a gyerektől az anyától a kapcsolttól és az életkoruktól

14 a lányom - számomra az volt fontos h korrekt legyen majd a szerelmeivel, soha nem siessen el semmit, adjon időt magának és a másiknak is, lépésekben haladjon,

ezek nálam is megvannak és ezt szeretném átadni neki is !

természetesen a szexről is beszéltünk és a maszturbációról is

ha kérdezz őszinte választ kap

na nem részletekbe menőnem mondom el neki a szexuális életem :-)

ezt én sem kérem tőle majd

hanem általánosságban igyekszem a legtöbb elméleti tudást tapasztalatot átadni !

Igen. Szerintem ez nagyon fontos, hogy lássák, mi is megéltük azt, amit ők, hibáztunk, csaltunk, feszegettük a határokat...a hibáinkból ők is tanulhatnak, illetve ha hibáznak, akkor könnyebb feldolgozniuk, hisz tudják, hogy mi is átestünk ezen. Ez a fajta nyíltság egy szülő-gyermek kapcsolatban nagyon fontos. Az én gyerekeim még kiskamaszok, de biztos, hogy bármit, tényleg bármit meg fogunk tudni beszélni, és én mindenre nyitott leszek, már most is az vagyok.

Ellenpélda a gimis osztálytársam, aki jól ment férjhez, "nevük" van a városban, és olyan szigorú keretek között nevelik a kamasz gyerekeiket, hogy az sajnos hosszútávon vissza fog ütni. De ami érdekes a sztoriban, hogy ez az anyuka kamaszkorunk idején nagyon is kicsapongó volt, ha a felét tudnák róla a gyerekei, már azon elhűlnének. Nyilván pont ezért is próbálja a saját gyerekeit visszafogni, de ez már a ló túloldala és nem vezet jóra. Nem feltétlenül biztatni kell a gyereket dolgokra, de megismertetni vele az esetleges következményeket, megtanítani, hogy ezeket tudni kell viselni, és hogy ránk mindig számíthat.

Nem. Egy szülő nem barát vagy barátnő. Ő a gyerek ANYJA vagy APJA. Lehet szórakozni és azt játszani, hogy barátok vagytok, de a valóság nem ez. Sosem tekint rád majd barátnőjeként, az anyja leszel. Ha pedig a nem korrekt szexuális kalandjaidról mesélsz majd neki, akkor nem a barátnője jó kis sztorija lesz, hanem az ANYJA története, amikor az apja előtt mással dugott. Szerintem ez nem tartozik a gyerekre. Mert ő meg a GYEREKED marad mindig, akkor is, ha húsz, vagy harminc éves.

Mondom ezt úgy, hogy nekem is vannak gyerekeim és van egy anyám is, aki nemrég jött nekem ilyen sztorival, hogy az ő első barátjával mi volt: kérdem én, kit érdekel? Erre való a saját barátnője. Én nem akarom tudni ezeket, még akkor sem, ha már felnőttem. Mindenki a maga helyén és szerepében teljesítsen jól! N31

"Te örülnél, a gyerek meg... majd meglátod. TE milyen gyakran képzeled el, hogy a szüleid másokkal is kavartak? Anyukád szeretői státuszban húsz évesen, kocsi hátsó ülésén kefélt mással, aztán a feleség üvöltve zavarta el, vagy apukád egyszerre két nővel nyomta egy hotelben... azok a régi szép idők, ugye? Isteni ezekről tudni, feltétlenül hasznos!"

Sajnálom, hogy neked ilyen rossz élményeid voltak, ez tényleg rossz lehet. Ettől függetlenül bízzunk benne és reméljük, hogy vannak szülők, akik képesek a nyitottságra anélkül, hogy közönségessé válnának. Én mindent meg tudtam beszélni az anyukámmal, mesélt a dolgairól, de sosem részletezte, engem sem érdekelt. Azért, mert a te szüleid a másik véglet voltak, még nem kell feladni a normális szülő-gyerek kapcsolatba vetett hitet.

Szerintem bizonyos keretek között igen, lehet erről beszélni. A részletekbe nem biztos, hogy beavatnám a gyermekem, mert valóban nem a barátnőm, de az, hogy szülőként én is hibázok, nekem is vannak kétségeim, tévedéseim, szerintem nagyon is fontos. Egy "tökéletes" szülő ugyanis iszonyú frusztráló egy gyermek számára! Hozzá nem lehet felnőni, neki nem lehet megfelelni.

Az én lányom még csupán 10 éves, de sok mindent megbeszélek vele, és megérti. Mivel az apjával külön mentünk, fontosnak tartottam, hogy értse ennek az okát, hogy a párválasztásban is van, hogy tévedünk, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy elterveztük.

A szexről is beszéltünk már - mivel a suliban már napi szinten téma, és nem akartam, hogy az osztálytársaitól kapjon esetleges torz információkat.

És igen, kérdezett arról, hogy nekem milyen volt az első alkalom, fájt-e, ügyetlenkedtünk-e, és őszintén beszéltem erről.

Nem terhelem, nem traktálom, mert nem az ő dolga, hogy megértsen és felmentsen, csupán annyit osztok meg vele, amennyi érdekli. És vállalom előtte, hogy nem vagyok tökéletes.

Én úgy gondolom, hogy nem helyes mindent kitálalni a gyereknek ezekről a dolgokról. Mondjuk ha annyi lenne, mint a kérdezőnek, smárolás egyetemi buliban... :D

Mondjuk nekem három fiam van, ha arról van szó, szerintem inkább apjukat fogják faggatni, ha egyáltalán faggatják majd ezekről a dolgokról.