Szülők! Ti megengednétek a 12 éves lányotoknak, hogy egy 14 éves fiúval "járjon", illetve elmenjen vele "talalkozgatni"?

Miért ne mondhatna ilyet anya, aki ismeri a gyerekét és foglalkozik vele, meg jól nevelte.

Nekem is minden gyerekem mindig érettebben gondolkodott a koránál. Én meg 12 évesen (40 évvel ezelőtt) külsőre is többnek néztem ki, mindenki 18-nak nézett (nem a smink és a kihívó ruhák miatt, hanem a testi adottságok miatt). Ezt jelenti ugyanis a mondat, amire hivatkoztál, csak nem mindenki érti, amit olvas.

Elárulom valójában mit AKART jelenteni az a mondat: Azt akarta előadni a kislány-és fix hogy nem az anyuka a kérdezz-hogy ő milyen felnőttesen gondolkodik.

Egy anya felmérné hogy ha egy kisgyerek, - mert egy tizenkét éves az kisgyerek-fejlettebb testileg a kortársainál, annál jobban kell vigyázni rá, mert egyértelmű hogy rá fognak mozdulni az idősebbek, mivel könnyen ba.szhatónak ítélik majd. És be is szokott jönni nekik,mert elég bedobni hogy úgy néz ki ment egy felnőtt nő, meg milyen felnőttesen gondolkodik- és máris kenyérre lehet kenni a manipulálható kis hülyéket.

Két évtizede, amikor az említett korban voltak lányaink, egy barátommal azon poénkodtunk, milyen kár, hogy nálunk nem alkotmányos jog a fegyverviselés. Kiállnánk az erkélyre a madársöréttel töltött puskával, oszt szelektálnánk a kanok közt.

De azt be kell látnom abban is van valami, amit utolsó mondott.

Szerintem nem az a kerdes, hogy megtortenik-e, csak az, hogy a tudtunk nelkul, hogy mit sem sejtunk belole, vagy elfogadjuk a torvenyszeru dolgokat.

A hormonok dolgoznak.

A lanyok azert fekszenek le korai oraban, hogy meg idore haza erjenek.

Nagyon sok minden eszembe jutott a kérdések olvastán...

1. Én a nyolcvanas években voltam kiskamasz és bizony, onnantól, hogy menstruálni kezdtem (10 évesen) és elkezdtek dolgozni a hormonok, már igenis érdekeltek a fiúk. És nem csak engem! 13 évesen volt először kölcsönös a dolog, vagy akkorra lettünk elég bátrak ahhoz, hogy közeledjünk egymáshoz, de akkoriban a "járás" az tényleg csak járás volt, sétáltunk, beszélgettünk. Szex fel sem merült, sőt... az első "kapcsolatomban" még a csókig sem jutottunk el. Szerintem egyáltalán nem változott drasztikusan a világ, max. sokan hajlamosak idealizálni a saját kamaszkorukat és démonizálni a mai tiniket. Én a magam részéről rengeteg hasonlóságot tapasztalatok.

2. 12 éves a lányom jelenleg. Őt még nem érdeklik a fiúk különösebbek, max. barátkozás szintjén, de azért amiket itt írtak többen, hogy egy 12 éves lánynak még babázni, meg játszóterezni kell... hát nagyon el vannak tévedve a kiskamaszok érdeklődési körét illetően. 12 éveseket már a legritkább esetben foglalkoztatják a "gyerekes" játékok.

3. Úgy mellesleg tanár vagyok, 12-14 éveseket tanítok. Ebben a korban már mindkét nemnél tombolnak rendesen a hormonok. Akadnak kivételek, de az a ritkább. Hatodikban már vannak, akik "járnak", ez nagyjából annyit jelent, hogy legszívesebben órán is egymás kezét fognák, ha hagynánk. :)

Kérdező: többen írták, hogy ebben a korban a legszerencsésebb, ha szülői felügyelettel találkoznak a serdülők, vagyis áthívják egymást magukhoz, amikor a szülők is otthon vannak. Ismerőseimnél ezt úgy oldották meg, hogy a szülők is barátkoztak, összejártak hétvégeken, csináltak maguknak felnőttes (evős-ivós-beszélgetős) programot, addig a gyerekeik "randiztak". A gyerekek azóta már szakítottak, de a szülők azóta is jóban vannak, új barátokra tettek szert. :)