Ötéves lányom műtét utáni rehabilitáció fázisában van. Napi szinten kellene a gyógytornász által előírt gyakorlatokat végeznie, de nem akarja. Mit tegyek?

Aki még olvassa, annak írnám, hogy végül sikerült rávenni aznap, igaz csak félig csinálta végig a gyakorlatsort, utána már sírt és hagytam. Aktívan kell részt vennie benne, szóval nem az van, hogy én mozgatom.

Másnap reggel (tegnap) jókedvűen ébredt, így ki is használtuk gyorsan a helyzetet és megcsináltuk a tornát végig, majd délután még egyszer, illetve ma is sikerült.

Apuka képben van, de én vagyok a határozottabb. Én is azon az elven vagyok, hogy amit muszáj, az muszáj, de ez a gyerek kiskorától fogva rengeteget szenvedett (műtétek sorozata), nem akartam tetézni, próbáltam szelíden motiválni. Nála az, ha valamit "parancsolok" csak olaj a tűzre, mert azért sem csinálja. Olyankor nagyon megmakacsolja magát és általában ha kicsit később térünk vissza a témára, akkor teljesen más eredményt érhetünk el.

Köszönöm a válaszokat!