Akarunk kistestvért, de nem tudunk megegyezni az időpontban?

"Én most élvezem igazán, hogy van gyerekünk, nem akarom már újrakezdeni a babázást."

Erre reagálnék. Bár egy gyerek közös döntés kell hogy legyen de te fogod kihordani, otthon maradni vele, etetni, gondoskodni róla. Apuka többnyire dolgozik, jobban el tud szabadulni. Szerintem ezek miatt inkább feléd billen a mérleg ebben az esetben. Lesz tesó ha te is úgy érzed készen állsz rá.

Tudom, Magyarországon ez még nem általános (és lehet vitatkozni a helyességéről, ez most mindegy) de pl kérdezd meg a párodat, hogy a 6 hetes gyermekágyat követően hajlandó lenne-e ő otthon maradni a picivel 1 évig, 2 évig? Te pedig visszamennél dolgozni.

Illetve hogy vélekedtek a bölcsiről? Egy egyéves gyerkőcöt azért be lehet íratni a bölcsibe, és akkor dolgozhat újra mindenki. Vagy mondjuk kipengetitek a családi napközit, esetleg a privát bébiszittert? Akkor meg már korábban is vissza lehet menni dolgozni.

Mert ha ilyen elvárásai vannak, miközben neked világosan más most a prioritás az életedben, akkor az nem játszik, hogy te szüld meg, meg maradj is otthon 2-3 évet.. Neki is bele kell tenni valamit, és itt nem arra gondolok, hogy besegít a házimunkába.

Ha pedig a fentiekre nemleges a válasz, akkor elmondhatod neki, hogy ennek fényében a válaszod most nem, viszont adj egy belátható határidőt, pl 1 év, amikor újra hajlandó vagy visszatérni rá. És szépen kérd meg, hogy ez alatt az idő alatt ez ne legyen napi téma, mert túlzottan megterheli a kapcsolatotokat.

Kezdjetek inkább egy új közös hobbiba:)

Mivel te fogod kihordani és megszülni, továbbá te fogsz otthon maradni, te eteted-pelenkázod-altatod stb stb kb 90%-ban, így számomra teljesen egyértelmű, hogy te döntesz. Majd lesz, ha te is készen állsz rá, nélküled úgy sem lesz második gyerek ugyebár. :)

"nekünk is jobb, ha egyszerre kicsik"

Erre viszont hadd reagáljak. Nektek is jobb?? Hat hogyne, neki lehet, mert nem ő lesz otthon két kisgyerekkel, nem neki kell felváltva a hisztit hallgatni, nem ő kell egyszerre két gyereket evésre bírjon, nem ő kell megoldja majd, ha egyiknek mindig az kell, ami a másiknak és majd vigasztalhatod őket felváltva. Ja és feltételezem, mivel dolgozik, nem neki kell éjszaka óránként hol egyikhez, hol másikhoz kelleni, majd másnap helytállni mindenben. Semmi probléma nem fog történni akkor sem, ha 3-4 vagy akár 5-6 év lesz köztük.

Tudom miről beszélsz, van egy majdnem 4 évesem és egy fél éves babám. Végre tudok hason feküdni, tornázni félelem nélkül, elmenni 2 órára otthonról és 1-2 havonta megnézni egy filmet elejétől a végéig. Már mindkét gyerek tud néha 3-4 órát egyben aludni, így én is.

A férjed könnyen akar korán második gyereket, nem neki kell a következő 4-5 évet erre szánnia. A 2 éves egy év múlva oviba megy, akkor rendszeresen beteg lesz, nyilván te fogsz otthon maradni táppénzen vele. Közben még terhes vagy, vagy megvan már az újszülött babád, aki ugyanannyi gondoskodást igényel, sőt egymást átferőzve hetekig betegek... A te fizikai állapotod, lehetőségeid úsznak el, nem az apjuké. Így minimum 2 évig nem fogsz rendesen aludni, kipihenni magad.

Jó dolog, ha összenőnek a gyerekek, de ez nem evidens. Különböző nemű gyerekek néhány évesen már mást szeretnek csinálni, de azonos nemű gyerekek esetén a személyiségük is befolyásolja a kapcsolatuk minőségét. 6 év különbség esetén is lehet a nagy elég érett ahhoz, hogy felfogja a helyzetet, de lehet már olyan önálló is, hogy ne érezze veszteségnek anya megosztott idejét. Szerethetik és utálhatják egymást mindkét esetben. A szülés időpontja ezt nem befolyásolja, csak a te életminőségedet. A férjeddel ezt beszéljétek át alaposan, aztán kössetek kompromisszumot.

Én belevágtam viszonylag korán az újra babázásba, azt csinálom, amit a férjed elképzelt. És igazad van, lemondhatok a legtöbb dologról, amitől te félsz, de szeretem annyira a gyerekeim, hogy ezt a pár évet még alárendelem nekik. Vállaltam, de önszántamból, más győzködése csak elrettentett volna. Te se szülj addig, amíg nem teljes szívvel akarod.

Én csak a különbségre reagálnék. Köztem és nővérem közt 8 év van, és mindig nagyon szerettük egymást. Közte és bátyám között 2 év és nem felhőtlen a kapcsolat, mit ne mondjak.

Ismerősnél valami 4 év van, és a húga a legjobb barátnője.

Sok múlik azon, ki milyen szemelyiség lesz. Lehet pár évesen eljátszanak együtt, de később már nem feltétlen. Pláne ha más neműek.

Ne emiatt vállaljon valaki idő előtt kistestvért.