Hogyan kell megtanítani a lehető legkorábban elválasztani a fikciót a valóságtól?
Tisztán emlékszem, hogy az én szüleim nem vették rá a fáradtságot, hogy elmondják, hogy amit a tévében látok az nem igaz. Hittem a mesék szereplőiben elég sokáig és időnként fel is akartam kerekedni felkeresni egykét mesebeli világot, olyan fantasztikus ötletekkel, hogy a saját képzeletem szerint csavarok kettőt a biciklimen és megindulok vele a 10. emeletről amit én komolyan is gondoltam, ők meg annyival beszéltek le róla, hogy nem biztos, hogy működni fog meg, hogy ne hagyjam itt őket.
Pedig úgy vélem, hogy értelmes gyerek voltam, csak iszonyat nagy képzelőerővel - az írás lett a hobbit, fantasy könyveket írok- ergo bizonyára elhittem volna, hogy ezek a dolgok nem léteznek, főleg mivel életem első pár évét vallásos közösségben töltöttem amire a szüleim elhagyták a gyülekezetet, addig tudtam, hogy a mikulás nem létezik stb, de az én kicsi pónim figurák létezésében szentül hittem.
Most vagyunk párommal a gyerekvállalás stádiumában, szeretnénk ha hamarosan összejönne a baba, de ez a kérdés régóta foglalkoztat, hogy hogyan tanítsam majd meg neki ezt a két dolgok elválasztani egymástól, mielőtt neki is olyan fantasztikus életveszélyes ötletei támadnának majd mint nekem.
válasza:Bocs, ha ismételnék, nem olvastam a válaszokat, a szakmámba vág egyébként, és így válaszolnék én is. Röviden az a lényeg, hogy már 3 évesen kialakul az úgynevezett kettős tudat a gyerekekben (a gyakorlatban is tapasztaltam), ami azt jelenti, hogy a 3 éves gyermek alapvetően érzi az eltérést a hétköznapok és a mesélés között. Az más kérdés, hogy FETLÉTELEZI akár még esetleg 9-10 évesen is (de főleg kb 6 éves korig), hogy az egyik "világból" a másikba átvihetőek bizonyos tárgyak, események stb. Evvel semmi gond!
A foka (a világok közti átmenet szorossága / lazasága) egyénfüggő, óvodás kortól. A remek fantáziád inkább dícsérendő.
Ovis kor előtt meg nem várható el a kettős tudat. SZINTE MINDIG SPONTÁN KIALAKUL, 3 évesen!
ELLENBEN: elég ritka, ha egy gyermek átesik a ló túloldalára (ilyen szempontból), és ez esetben irány gyermekpszichológus! Ezer gyerekből kb egy esetén. Ha jól értelmezem leírásodat, kérdező, akkor veled semmi ilyen gond nem volt, csupán utólag, felnőttként mélázol a gyerekkori önmagadon, ami rendjén való.
Veled kapcsolatban, kérdező, az a kérdés, hogy téged megrémített-e az, hogy már kisgyermekként is (és főleg akkor) nagyon erőteljes volt a fantáziavilágod? Ha igen, akkor sem kell szoronganod a leendő gyermeked kapcsán. (Kivéve, ha megtörténik a kb ezerből egy, de az is megoldható időben.)
Konkrétan a kérdésedre: általában emiatt felesleges aggódnod, sőt, káros volna aggódnod, ha ügyet csinálnál belőle a leendő gyerekeddel! (Azaz feleslegesen NE aggódj, pláne ne csinálj bolhából elefántot, majd ha nevelsz gyermeket!)
A fantázia hiánya inkább aminek több-kevesebb kára / hátránya lehet. Valamint a ritka (ezerből egy) eset, amikor már a (3 év feletti) gyerek kilépne az ablakon, mert azt hinné, tud repülni - ez a tévhit igen ritka, 3 éves kortól! Azért emeltem ki a 3. életévet, mert attól kisebbekre úgy is folyamatosan vigyázni kell, ráadásul még nem várható el az 1-2 évesektől az emíltett kettős tudat. 3 éves kortól meg szinte minden gyereknek van egy egészséges kettős tudata a valóság és mesei világ alapvető megkülönböztetéséről, aminek közepette az átjárhatóság persze megmarad, legalább 6 éves korig, természtes (egészséges) módon.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!