Szerintetek jó ötlet gyerekvigyázásra?
Mindig jól tud jönni ugye egy ovis és kisiskolás gyereknél a szülőnek egy-egy gyerekmentes nap, akár ügyintézésre, egyéb teendőkhöz, akár kis lazításhoz. Főként a gyereket egyedül nevelőknek, de nyilván pároknak is. Szóval ez lenne a kiindulás :)
A kicsi barátjával össze lehetne ismerkedni kölcsönös gyerekvigyázáshoz. Mindenkinek jó lenne. A kicsi a barátjával lehet és játszanak és jó nekik. A szülőknek meg ingyenes is, mert hát egy bébiszitter nem olcsó mulatság azért. A szülő beteszi a kaját egy szatyorba esetleg pár játékkal és átviszi a másik szülőhöz, aki amúgy is otthon lenne a saját gyerekével. Neki csak annyi a különbség, hogy eljátszik a gyereke a kis barátjával. A két szülő meg felváltva hívja egymást, egyeztetnek előre. Jó a kicsiknek, jó a szülőknek is.
Szerintetek?
válasza:16 és kérdező!
Simán előfordul ilyen is. De nem csak erre gondoltam. Egy egyszerű az egyik a játszótérre akar menni,a másik meg nem. A ygereked kívánságát dogod teljesíti. Vagy mesét akarnak nézni, ott is az ő választását fogod engedni.
Amugy meg láttam közelről gyereket. Van nekem is és 20 évig dolgoztam bölcsődei gondozónőként.
A kérdéshez nyilván hozzá tartozik az is, hogy mire kellhet figyelni és miket kellhet megbeszélni a két szülőnek, ez természetes (kellene legyen). Ilyet csak felelősen és körültekintően lehet. Ritka extrém eseteket meg szerintem hagyjuk, hogy valahol egy borotvával megvágja magát a gyerek... ritka dolog. Az emberek nem szokták szanaszét hagyni a borotvát. Az említése nem lenne rossz akár még az elöl hagyott borotvának sem, mert jól körbe kellene nézni egymásnál az elején, csak nem így hangzott valahogy, hogy azért okosan kell csinálni. Olyan ez, hogy Siófokra melyiken menjünk - Az M7-esen - Jajj de ott láttam egy balesetet és a sógorom is látott, tehát az M7-es veszélyes... :)
Szóval az alap ötletről szóló meglátásokra vagyok inkább kíváncsi amibe jótanácsok beleférnek, de a szerencsétlen esetek mintha itt túlsúlyba kerültek volna elterelődve a kérdés lényegétől. Nekem úgy tűnik legalábbis.
Játszótér vagy mesenézés esete simán előfordulhat bármelyik kétgyerekes családban is, szóval talán nem kellene ebből ekkora ügyet csinálni. Nem tűnik egy megoldhatatlan akadálynak, ha nem tudnak megegyezni a gyerekek.
A két szülő közötti egyeztetést én is helyeslem, én se tartom jónak vaktában akárkihez vinni a gyereket, de a kérdés sem erről szólt, hogy teljesen mindegy kinél van a gyerek. Nyilván nem mindegy. Meg valami vizit egymásnál is kell az elején.
válasza:Hát figyelj, kérdező, van egy olyan érzésem, hogy feltaláltad a spanyolviaszt.
Úgy éltem le a gyerekkorom, hogy együtt játszottunk a környékbeli gyerekekkel, hol náluk, hol nálunk, hol az ötödik szomszédban. Nem kimondottan akkor, amikor a másik szülőjének valami dolga volt, hanem mindig, ha szabadidő volt.
Viszont, hogy ez működjön, volt egy alap. És pedig az, hogy a gyerek szót fogadjon a felnőttnek. Mindig, minden körülmények között.
Na, itt csúszik el manapság az együtt játszás. A szomszéd gyerek magasról letojja, mit mondok neki.
Vigyázok időnként az unokára. Átjönnek a szomszéd lányok játszani az enyémmel. Megőrülök tőlük. Azt akarják csinálni, amit nem szabad, az egyik egyfolytában beszökik a házba és kutat, a másik nyaggatja az állatainkat, és este nem akarnak hazamenni.
Nemcsak rám nem hallgatnak, hanem a szüleikre sem. Hát így nehéz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!