A kisgyerekeknél is működhet a jutalomfalat, klikkeres tanítás stb. mint a kutyusoknál?

Kisgyereknél is működhet, ugyanazokra a kognitív folyamatokra épül a dolog, csak ugyanúgy, ahogy kutyáknál, ez nem nevelés vagy tanítás, hanem idomítás lenne. Az meg nem egy kívánatos dolog emberek esetén. Plusz a jutalomfalat-módszerrel embernél kb két perc alatt alakítasz ki egy jó kis étkezési zavart, ami elkíséri egész életére szerencsétlent, szóval már csak emiatt is kerülendő.

Az, ami kutyáknál is és embergyereknél is beválik, az a következetesség. Ugyanazokra a viselkedésmintákra adott hasonló vagy azonos reakció. De minden más teljesen különbözik. Míg a kutya igényli az alá-fölé rendeltséget, addig ez a gyereknél nagyon vékony jég. A gyerekből egyszer egy önálló, kompetens felnőttet szeretnél látni, a kutya az örök életében marad veled, tőled függ, nem hoz önálló döntéseket és nem is fogja ezekért a következményeket vállalni. Így a végeredmény miatt sem lehet egyszerűen ugyanazokat a technikákat alkalmazni, a pszichés károkról már nem is beszélve.

Ezt csináljuk.

Csak jó esetben nem csoki a jutalomfalat, hanem a szülő mosolya, figyelme, a közös játék, stb.

A baba gőgicsélni kezd, az anya odafordul, rámosolyog, válaszol. Ez a babának öröm, és elég hamar rájön, hogy ezekkel a hangokkal odacsalhatja a felnőttet.

Ha nem vigyázunk, kellemetlen dolgokat is meg lehet így erősíteni. Ha a totyogó nyugodtan játszik, senki nem foglalkozik vele. Ha már unatkozik, kicsit nyűglődik, esetleg még mindig nem megy oda hozzá senki. De ha valami tiltott, veszélyes dologba kezd, a szülő rohan, kiabál... Előfordulhat, hogy a gyerek ezt a "negatív figyelmet" is többre értékeli, mint a közömbösséget, és hamar rátanul, hogy elég a konnektor felé közelíteni, és anya jönni fog.