Ahol kb 2 év a korkülönbség a tesók között, meséltek milyen?

1 hetes a pici. A várandósság nehéz volt, veszélyeztetett voltam, hetekig fel se kelhettem, de megoldottuk. A nagy jól fogadta a picit, 2 evesen már sok mindent megert. Ertette hogy nem emelgethetem,h a pici baba csak eszik, alszik, sír. Hogy nem eheti azt amit ő. Öleli, simizi. Nyilván nagyon kell figyelni, mert kicsit hurrikán a nagy, a simi nem mindig elég óvatos. De örült ah érkezésének :)

Kicsit biztos megviseli hogy már nem egyke, de szerintem később is megviselné.

Az éjszakák kemények, de vígasztal hogy mas is túlélte.

Kerek 2.5 év van nálunk.

A terhesség durva volt. Marmint a 2.

Nyárra esett a java, semmi erőm nem volt. Iszonyú sokat görcsöltem, véreztem. Segítségem nem volt.

Fiunk nagyon jól fogadta a lányunkat, első perctől szereti, nem volt féltékeny.

Az első hetek kicsit nehezek voltak, de ahogy beállt egy rendszer,simán ment minden. Férjem reggeltől estig dolgozik, egyedül vagyok velük, csinálok mindent.

Nálunk most van a nagggggyon nehéz időszak. 1 és 3.5évesek.

A kicsi benn van a szeparációs szorongásban. Csak én 0-24ben. Ha 1percre elhagyom, ordít. A nagy ovis. Féltékeny nagyon durván.

Emellett akkora szája lett, hogy na. Szófogadatlan, visszabeszél.

Én minden nap a túlélésre megyek. Főleg, hogy szeptember óta kb megállás nélkül felváltva betegek is.

Inkább nem

Most már nagyon jó, higy a kicsi 2,5 és őrület, hogy belevagtunk 3. Alkalommal is

Eredetileg 3 gyereket terveztünk.. de a 2 picinek annnnnnyira sirva volt, higy majdnem lemondtunk teljesen.

Az első 4 hónap álom volt.. utána indult be a buli.

Nincs egész 2 èv köztük.

A nagy dackorszakával borult a dolog.

Nem véletlenül mertem kicsi gyerek, szinte baba mellett terhes lenni.

Terhességem és szülésem problémamentes volt.

Nekem 2 barátnőm is ilyen helyzetben van, az egyik kislány 2 éves és kisfiút vár, o nagyon féltékeny. (Most születik majd a napokba) amit vesznek a kicsinek mindenre azt mondja hogy az övé stb. Reméljük hogy ahogy megszületik majd ez változik.

A másik fiú 3 éves és kislányt vár, a a kisfiú nagyon örül alig várja, mindenkinek mondja hogy a gólya végre hozott neki kistesot.

Szóval igazából minden gyerek meg minden más.

Ezt majd akkor tudod meg ha Jön a baba.

Én 22 hetes terhes vagyok kislánnyal, és mi amikor kb 2 éves lesz szeretnénk ha úton lenne a második baba, nem akarunk nagy korkülönbséget stb.:)

Nalunk 21 hónap van a két gyerek között. A nagyobb fiú 2 éves, a kicsi lány 3 hónapos. A terhességem borzasztó volt. A nagy mellett alig tudtam pihenni. Folyamatosan hulla fáradt voltam, égett a gyomrom, hánytam a végig.

Amikor végre megszületetett a kicsi kész felüdülés volt. Hála az égnek a nagy nem féltékeny (eddig). Egész cukin bánik a babával. A kicsi jó alvó, nem hasfájós, így jut időm bőven a nagyra is. A mindennapjaink elég változatosak, de többnyire jól telnek. Van olyan nap amikor minden klappol. Mindketten szépen elvannak, esznek, alszanak. És van pl a mai nap amikor egyiknek sem jó semmi. A nagy dackorszakos, képes a legapróbb hülyesegen is sikítva ordítani. Ilyenkor kicsit kivannak az idegeim, pedig még dél sincs...

Nem bántam meg, hogy ilyen kis korkülönbséggel születtek. Alapból így terveztük. Kiváncsi vagyok, hogy kesőbb hogy alakul.

21 hónap. A terhesség az utolsó hónapjaiban számomra nagyon nehéz volt. Nehezebb, mint szülés után, pedig hasfájós is volt a kicsi.

Meg lehet oldani, hogy a nagyra is bőven jusson idő, de pl elindulni sétálni, mikor az apjuk dolgozott elég hosszas volt :D

Szerintem ehhez kell temperamentum. Kényelmes nőknek a kis korkülönbség nem való, mikor a kicsi is minimum mászik, pörögni kell. Ja meg idegrendszer, én ez az időszak alatt hihetetlen türelemre tettem szert, azóta nagyon nagyon nehéz felbosszantani.

Egyáltalán nem bántam meg. 5 és 7 évesek jelenleg. Most talán egy picit nehezebb, mint egy éve. A nagyobb suliba ment és az érdeklődési köre is változik, már kevésbé tudunk játszani hármasban. De az a korszak, mikor mindketten ovisok voltak szerintem kifejezetten könnyű volt.