Mi a jó módszer az akaratosság és a hiszti ellen?

Következetesség.

Átlátható, egyértelmű szabályok.

Átgondolni, miket tiltotok ill. tesztek kötelezővé. Lehetőleg csak az igazán fontos dolgokban kényszerítsétek rá az akaratotokat. Csupán a presztízs kedvéért soha ne erőltessétek a magatok álláspontját.

Amikor megteszi, amit kértek tőle, NAGYON (!!!) meg kell dicsérni. Bármilyen hétköznapi dologról van szó.

Ha jó hangulata van, és szóba kerül az akaratossága, mindig hangsúlyozni kell, hogy ő egy aranyos, szeretnivaló gyerek, a hisztijei ellenére. A hisztijét nem szeretitek, de őt mindig szeretni fogjátok, akármennyit hisztizik.

Biztos nem ezt szeretnéd olvasni, de ezek "ellen" nem kell tenni semmit. Eszközöket kell a gyerek kezébe adni, amivel megtanulja feldolgozni és megélni a vágyait, érzéseit társadalmilag is elfogadható módon. Ha van lehetősége úgy általában dönteni a mindennapjaiban, őt érintő kérdésekben (nyilván nem nagy súlyú dolgokban), akkor az akaratosság mérsékelhető, mert kevésbé fog ellenállni, ha te mondasz neki valamit. Ugyanebben segít, ha előre tudja, mi fog vele történni, nem csak egyszerűen felállítod a játszótéren, hogy akkor indulunk, hanem adsz neki időt a felkészülésre, átállásra. A hisztinél meg mindig van kiváltó ok, azt vokalizálhatod és ha olyan (pl éhes/fáradt), akkor megpróbálhatod elkerülni, de ha nem, akkor mutathatsz neki trükköket a levezetésre- pl dobbantson, ha mérges, vagy kiabáljatok, mint egy oroszlán (ezt veled együtt, egyre hangosabban), ebből aztán játék lesz és lenyugvás. A fizikai levezetés, csikizés, bújás is szuper feszültségoldó, és mindezek remek lehetőség a kapcsolódásra is köztetek.

Nálunk ezek azok, amik segítenek.