Akinek extrém hisztis volt a gyereke, mikorra nőtte ki? Vagy mi segített csökkenteni a hisztik számát (vagy akár megszüntetni)?

2,5 évesem már kezd elviselhetetlenül hisztis lenni. Még fel se kel reggel, már nyafog. Aztán napközben szó szerint visít, ha valami nem sikerül neki, vagy valami nem úgy van, ahogy kitalálta. Mellé még szinte állandóan ordít, sír, nyafog. Ha elkezdek beszélgetni mással - általában az apjával, de mindenkinél ugyanígy reagál, legyen az nagymama, vagy bárki személyesen vagy telefonon - akkor szándékosan közbeszól, ami annyit tesz, hogy gyakorlatilag fülsiketítően visít.

Mindenki ki van rajta akadva, főleg az apja meg a nagyszülők, mivel nem tudok senkivel se két szót váltani, amikor ébren van. Engem is zavar, de nem tudok vele mit kezdeni. Már mindenki azzal jön, hogy elrontottam ezt a gyereket, stb.

Egyszerűen nem értem. Okos, értelmes, a koránál jóval előrébb tart beszédben (idegenek mindig kérdezik milyen csoportos, mert beszéde alapján 4-5 évesnek gondolják), közben még bölcsibe se jár. Ügyes is nagyon, pl. simán elvan a kis asztalánál 20-30 percet, kirakózik. 30 db-ost egyedül kirakja. Legalább 50 mondókát, dalt kívülről tud, a könyveit már egyedül "olvassa", mert fejből tudja a szövegeket.

Játszóteren barátkozik, rendkívül közvetlen, társaságkedvelő. Igazából akik nem ismerik közelebbről, mind el vannak képedve, hogy milyen értelmes.

Csak ez a visítása! Mi, akik ismerjük közelről, már kezdünk fáradni tőle.

Arra gondolok, esetleg pont a korai érettségével lehet összefüggésben, hogy esetleg nem tudja még kezelni ezt a sok új információt, amivel tele van a kis buksija, és valahogyan kompenzál, hogy még "baba" tudjon maradni kicsit. De nem tudom, létezik-e ilyen, csak ez jutott eszembe. Nagyon szeretnék segíteni neki leküzdeni ezt.

Valaki volt hasonló helyzetben?