2.5 éves lányom teljesen kezelhetetlen?

A nagylányom is 2.5, és ugyan ezt csinálja.

Mi egyedül lakunk, a szuperdadus sorozat szerint próbálom sarokba állítani, ha durva nagyon, de engem is nagyon stresszel, hogy soha semmi "neeeem!"...Néha rácsapok a fenekére, néha felemelem és mondogatom, hogy ölelj meg, gyere, nincs semmi baj, nagyon röviden elmondom, hogy miért is nem szabad ilyen csúnyán hisztizni, de aztán azonnal jön az ellenkezés, úgyhogy elterelem a figyelmét, általában azzal, hogy tudod, hogy anya téged szeret a legjobban, hogy te vagy a legszebb, és ilyesmi, helyzete válogatja, melyik jön be.

Egyedül könnyebb, én meg szigorú vagyok, tudja, hogy komolyan beszélek. A hisztit még gyökerében kell elfojtani.

Mindezek ellenére minden napra jut egy-két vagy épp 20.

Néha, nagyon ritkán meg van olyan nap, hogy megúszom.

Nálunk sok a balhé a kistesó miatt is.

Mindenképp az egész család kell, hogy bizonyos szabályokat be tudj tartatni vele.

szia, az nagyon nagy baj, ha a család nincs melletted. én a kislányomon látom. ha az apja is ott van, megkergül, mert az apja mindig elkezdi kérlelni meg magyarázni neki aolyan helyzetekben is, amikro nem kérlelni kell már, mert világos hogy beragadt a nem gomb, hanem cselekedni, akkor is megyünk öltözni és slussz....amikor nincs ott az apja, persze akkor is van hiszti, de sokkal rövidebb lefolyású és kevesebb. ui. tudja hogy anyával nem érdemes cécózni mert nem vevő rá.

az enyém 2 éves múlt decemberben

19. hónapos a lányom :)

Nálunk is ez van...ráadásul már most remekül manipulálja a felnőtteket. S persze anyuka a gonosz aki tilt, aki nem hagyja, hogy azt csinálja amit akar stb.

Néha jót nevetek magamban amikor hatalmas krokodilkönnyekkel, üvöltve rohan az apjához-nagypapihoz és mutogat és elfulladva hörög, hogy anyuka nem :)

Persze, hogy neki adnak igazat és mindent megengednek neki... :( Mert túl szigorú vagyok, egy ilyen kis tündérke stb stb és az a kis poronty meg vigyorog is...meg hüppög még mellé a biztonság kedvéért.

A védőnő is látott egy ilyen alkalmat és elbeszélgetett apukával, hogy vigyázzunk, mert nagyon fejlett, nagyon ravasz a kislány...de falra hányt borsó.

Nagyon rossz érzés, mert mi lesz később? 6 évesen leköp és megrugdos mert neki lehet? 16 évesen a kést vágja a hátamba mert őt apuka akkor is védelmébe veszi? :(

Nekem is ezt csinálja, "terrible twos'-nak hívják az angolok ezt a "borzalmas" második évet. Én is sokszor tanácstalan vagyok, mert az a baj, hogy 4 éves korig a gyerekek nem nagyon értik meg a magyrázatokat, mert nem igazán tudnak olyan elvontan gondolkozni ami a magyarázat felfogásához kell, illetve megjelenik az önállósodás, az én tudat erősödése stb. ami az akaratossághoz, a határok kereséséhez a dac korszakhoz vezet. Az sem jó ha mindíg ráerőltetem az én akaratomat, mert akkor az övé hova lesz, és egy idő után meg sem próbálja érvényesíteni önmagát, és az ember nem akar egy muja tedd ide-tedd oda felnőttet nevelni a gyerekéből...

Én is tanácstalan vagyok, már szinte mindent próbáltam, és még talán leginkább a figyelem elterelés vált be a legjobban, de iszonyatosan fárasztó mindíg valami újat kitalálni, hogy felkeltsem a figyelmét és eltereljem az éppen aktuális NEM-ről.