Jól döntöttem, hogy bölcsibe adom?

Húú, nagyon átérzem a "gondodat", mert én ugyan csak októberben megyek vissza és a Lányom akkor már 2 éves lesz, de akármikor eszembe jut, elbőgöm magam! :-(

Amikor tiszta a fejem/agyam, tudom, hogy nem lesz gond - persze nyilván nehéz lesz az elején -, szeret gyerekek között lenni, rendszeresen járunk közösségbe és sztem mivel érettebb a koránál, úgy látom néha már kevés vagyok Neki. Tehát az eszemmel tudom, hogy baj nem lesz belőle, de a szívem...

Amúgy anno 18 hósan adott Anyu bölcsibe és semmi bajom nem lett, tehát túl lehet élni! :-)

Nem szeptemberben lesz 2 éves a lányom, ő akkortól lesz bölcsis. Beiratkozni együtt mentünk, és már akkor sem akart kijönni a bölcsiből. :) Ne izgulj, ahogy írta az egyik válaszoló, annyi játék közt nem lehet bajuk. :) Pláne, ha amúgy bírja a közösséget a gyermeked, nem lesz semmi baj, szépen be fog illeszkedni. :)

(Én is szívesen becsatlakoznék bölcsisnek, nagyon klassz járgányokat láttam, és csuda jó a játszótere is. :D)

Lányom is egyből szaladt, hogy akkor ő most játszik, úgy kellett visszafognom. :D Ő már most bölcsis lenne, ha tehetné. (Minap is elmentünk a bölcsi mellett, a gyerekek kint játszottak, nagy hanggal persze. Lányom el sem akart jönni a kerítés mellől.. :D)

Szia!

Én egy napköziben dolgozok, és sokszor tapasztaltam, hogy a gyerekek már simán ottmaradnának, beszoknának, de az anyuka még nem dolgozta fel az elválást és így a gyerekben azt az érzést kelti, hogy ez nem jó neki, hogy anya szomorú emiatt, sajnálja a gyereket, mert ez szegénynek milyen rossz, pedig nem is. Ezeket a reakciókat látva a gyerekek pedig (nem mind)átgondolják, hogy akkor mégsem olyan jó itt, talán tényleg anya rossz helyre hozta, inkább vele megyek, mert az a legbiztonságosabb..... És ezek után sírva jönnek mindketten addig, míg anya be nem szokik.....

Én azt tanácsolom, hogy a kisfiadnak úgy add elő, mintha ez a legjobb dolog lenne a világon neki is és neked is. Úgy gyorsabb és zökkenőmentesebb lesz a beszokás.