Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » MI a helyes reagálás erre?

MI a helyes reagálás erre?

Figyelt kérdés

Örökbefogadó szülő vagyok,tegnap egy idősebb nőismerősöm ezt mondta "TE cűrhődsz a más kölykével,milyen nő az ilyen aki örökbeadja a gyerekét?"

Mondom neki "Ez érzékeny pontom,tiszteletet érdemel a vér szerinti anyuka,mert lehetőséget adott a kisfiamnak az életre"

Erre a válasz "Mások is már jártak úgy,hogy mikor 18 évesen megkapták a pénzt visszamentek a saját anyjukhoz"

Én ezt mondtam "Én ettől nem tartok,mások pedig valószínűleg nem örökbefogadott gyerekek voltak,mivel az örökbefogadott gyerekek nem kapnak pénzt az államtól 18 évesen,hanem azok aki jóideig a vér szerinti családjánál nevelkedett majd később nevelőotthonba,nevelőszülőkhöz került."

Erre az ismerős "Én nem tudnám elfogadni más gyerekét így,nagyon rendes vagy ,hogy ezt teszed"

MOndom neki "Éppen annyira volt nekem szükségem arra,hogy anyuka lehessek,mint a gyereknek arra,hogy anyukája legyen,ez nem önfeláldozás részemről,sőt nagy ajándék a sorstól,hogy így a sok gyerekért való küzdelem után végre család lehettünk"


Aztán hiába ellenkeztem még csúnya szavakkal illette a vér szerinti anyukát...mit tehetek ilyenkor,hogy reagáljak egy ilyen helyzetre máskor?


Azt hozzátenném ,hogy nem pici babáról van már szó,hanem lassan iskolás kisfiúról,jól tudja az ismrős,hogy a mindenünk a gyerek,nagyon a lelkivilágomba lépett,alig aludtam éjszaka.:-(.Gondolkodtam miért fájtak ezek a szavak,ezek a mondatok,úgy érzem talán azért,mert azt aki nekem az egyik legfontosabb mások nem találják értékesnek,ugyanolyan értékesnek mint egy vér szerinti gyereket,állítom legalább annyira értékes,pont annyira ,nem nyűg,nem teher,hanem a mindenünk,éppen úgy mint bárkinek a saját gyereke.Talán kár ezt bizonygatni olyankoknak akik nem tudják milyen is ez?


2011. jún. 26. 13:53
1 2
 11/15 anonim ***** válasza:

Nem vagyok vallásos, még csak hívő sem, de ha ilyen emberrel, véleménnyel találkozom, akkor nem húzom fel magam, nem keseredem el és nem próbálom őt győzködni, hisz fölösleges, hanem veszek egy mély levegőt erre gondolok: "Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek" Ezután megnyugszom, mosolygok és arra gondolok, de jó, hogy én nem ilyen vagyok... :)

Nekem segít, próbáld ki :)

2011. jún. 26. 16:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 anonim ***** válasza:
90%
Szerintem nem attól lesz egy gyermek a Tied, hogy a méhedből jön ki, hanem attól, hogy szereted, neveled, gondoskodsz róla. De vannak, akik ezt nem értik meg, mert brazil szappanoperán nevelkedtek, és nem a valóságon, mikor egy nőnek komolyan küzdeni kell azért, hogy egy gyermeket a magáénak tudhasson.
2011. jún. 26. 16:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 anonim ***** válasza:

Én örökbefogadott gyerek vagyok, s bár 40 éves elmúltam, mikor véletlenül megtudtam,néhány dolgot leírok neked a gyerek (saját) szemszögemből.

Titkosan lettem örökbeadva, a környezetünkben, sőt a rokonok nagy része sem tudta, hogy nem vérszerinti gyerek voltam. A legjobb, legszeretőbb szülőket kaptam, akik valaha is léteztek. Akkor természetesnek vettem szeretetüket, törődésüket, jóságukat, ma már a végtelen hála van a szívemben. Sajnos, mire megtudtam, már nem éltek, soha nem tudtam elmondani, mennyire hálás vagyok a jóságukért.

Viszont megkerestem a génadómat, munkámból adódóan nem volt nehéz megtudnom az adatokat, és bizony szerintem sem lehetne anyának nevezni a legjobb indulattal sem. Nem részletezem a bűneit, de nem rajta múlt, hogy életben maradtam 3 hónaposan, szerencsére még időben elvettek tőle, mint az iratokból kiderült még 3 gyereket is. Utána néztem rengeteg rörökbefogadásnak akkor, és nagy %-ban valóban embertelen anyák gyerekeit fogadták örökbe. Szóval az idős szomszéd lehet, hogy tud hasonló eseteket, azért általánosít.

Nekem még abban is szerencsém volt, hogy rokonaim, akikre ha én nem vagyok, szállt volna édesanyámék (ők az örökbefogadó szüleim) vagyona, soha egyetlen szóval nem utaltak a dologra, mai napig sem tudják, hogy én megtudtam az igazságot. Bár ma már úgy tudom, elég ritka a titkos örökbefogadás, én azt gondolom, jobb lett volna, ha soha nem tudom meg, milyen embertől származom. Ha engem nem fogadnak örökbe édesanyámék, ma valószínűleg egy hajléktalan, vagy mélyszegénységben élő, bűnöző ember lennék.

Egyébként én is gondolkoztam azóta azon, hogy tudtak egy idegen gyereket ilyen mélyen, elfogadóan szeretni. Nekem két vérszerinti gyermekem van, már unokám is, de nem hiszem, hogy én így tudnék szeretni egy örökbefogadott gyereket. Minden elismerésem Neked, és azoknak a csodálatos embereknek, akik erre képesek.

De ugye nem haragszol, ha a fentiek ismeretében semmmibe nem nézem a gyereküket eldobó nőket (anya az, aki felneveli a gyereket, a szülés csak néhány óra az ember életéből), bár biztos, van néhány, aki talán nem hibás a dologban, de az elenyésző számban.

2011. jún. 29. 13:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim válasza:

Ó, sajnálom, ez nem lehetett kellemes "beszélgetés".

Meg kell tanulni nemet mondani, kimondani, hogy "kérlek, NE beszélj így velem/NE beszélj tiszteletlenül a gyermekem szülőanyjáról", és ha ezt nem tartja tiszteletben, kiszállni a beszélgetésből. Nem szabad hallgatni az ilyen szöveget, csak öli a lelket.

És igen, kár bizonygatni, nem vezet sehova, és a végén csak te érzed rosszul magad tőle. Szomorú, de így van.

2011. jún. 29. 13:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 A kérdező kommentje:

"De ugye nem haragszol, ha a fentiek ismeretében semmmibe nem nézem a gyereküket eldobó nőket (anya az, aki felneveli a gyereket, a szülés csak néhány óra az ember életéből), bár biztos, van néhány, aki talán nem hibás a dologban, de az elenyésző számban"


Dehogy haragszom,sőt nagyon köszönöm a hozzászólásodat!


Teljesen más ha te mint érintett leírod ezt ,mint ha olyasvalaki beszél a témáról akinek fogalma sem lehet róla.


A mi esetünkben nyílt örökbefogadás volt,tehát találkoztunk a vér szerinti anyukával,aki nagyon nehéz szívvel mondott le a kicsikéjéről.


Ha valakinek van joga megítélni az örökbeadó anyukáját azok éppen ti örökbeadottak vagytok,persze minden eset más és más,a kisfiamat én nem nevelem a vér szerinti anyukája ellen és csak a lehető legszükségesebbet válaszolok,ha kérdez,az örökbefogadói tanfolyamon kaptuk ezt tanácsként.


Azt írtad,hogy te nem tudnál elfogadni nem vér szerinti gyermeket :-D ,elfogadásból pedig jelesből vizsgáztál gyönyörűen írtál az örökbefogadó szüleidről...akik ugye nem vér szerintiek voltak...

Bizony ahogy egy kis örökbefogadott pici emberke is természetességgel veszi,hogy az ő szülei azok akik nevelik,szeretik,gondozzák,úgy a szülőknek sem esik ez nehezére,ha már egyszer megérett az elhatározás az örökbefogadásra (általában hosszú gyermektelen lét után)akkor ott már nincsenek kérdőjelek.



Egyenrangú a könnyen "összejött",a lombikos és az örökbefogadott gyermek is a szülőknek,mindegyik értékes a szüleinek,azért háborodtam fel az ismerősömön,mert szerinte "más kölyke" az csak nyűg,az nem érhet fel az ő "saját" gyermekeivel...arról beszélt így aki nekünk ugyanolyan érték mint neki a sajátjai.

2011. jún. 29. 14:12
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!