Aki még gyerektelenként csóválta a fejét a nyilvánosan hisztiző gyerekek láttán majd ő is "kapott" egy ilyen gyereket az mit érez?

az en fiam nem ilyen, de most jon a kisteso, aki siman lehet, hogy ilyen. szerintem nem nevelés, hanem vermerseklet kerdese (ket ugyanugy nevelt gyerek is lehet tokeletesen mas).

amikor en lattam, akkor megprobalok segiteni a szulonek. altalaban mindig van nalam valami kacat, amivel lefoglalom a gyerkocom, kapunk vmit, es sajnalom kidobni (matrica, ilyesmi), es megprobalok bevetni valami jo dumat, es ha figyel ram, akkor mar nyert ugyem van, harom mondat, es utana orvul kap valamit.

lehet, hogy nem ertenek sokan egyet vele, figyelemelterelés az egesz, es mukodik. altalaban ilyenkor idegen tobbet tud tenni mint a szulo, es elofordulhat, hogy nem a szulo hibaja.

az en fiamnal pl abszolut nem volt dackorszak, jatekboltban is, ha menni kell, elkoszon a jatekoktol, hogy pápá, azert, mert mindig az volt, amit akart, nem volt mi ellen dacolnia. most jon a kisteso, probalok a napirendben a kistesonak mar most helyet szoritani, hat elobukkan az AKARAT :) nyilvanosan még nem, de otthon igen.