Volt akinek a nagyobb 3 év körüli gyerekük az elején kedves volt a kistesóval aztán megváltozott? Mi történt? Volt akinél nem múlt el a kedvesség?

Ezekszerint akkor nálatok minden flottul megy. Ennek örülj. Ne aggódj szerintem. Biztosan lesznek nehezebb pillanatok, főleg ha a kicsi megnő annyira, hogy lerombolja a nagyobbik várát, vagy széttépjen egy-két rajzot, könyvet. Ennek ellenére nagyon jó testvérek lesznek. Sok egészséget és boldogságot a gyerekekben.

Hanna és Emma anyuja

Nálunk is szinte pontosan ennyi a korkülönbség, csak nálunk a kistesó hamarosan már egy éves.

Nálunk is nagyon jól indult, mindig úgy voltam vele, hogy tuti elromlik előbb-utóbb, de még nem, még imádja a lányom a kisöcsit, pedig már rajzokat tép és borogat rendesen a kicsi, de még jól bírja a nagy.

Ha szóba kerül a mikulás, akkor rögtön azzal kezdi, mint tavaly, hogy mit is kér majd a Máténak.

Múltkor a kicsi játszott a földön, lányom leült olyan két méterre tőle, nézte boldog arccal és mondta, hogy "pont ilyen kistestvért kívántam". Én meg persze meg tudnám zabálni ilyenkor. MEg úgy mondja, hogy "felébredt a kisbabánk", persze ilyenkor mondom, hogy neki a kistesója, de olyan édes.

Délután alig várja, hogy felébredjen a kicsi, /a nagy már rég nem alszik délutánonként/, mondogatja, hogy nem szereti a csöndet.

A kicsi szintén imádja, mikor hazaért oviból, olyan sebesen mászott elé és olyan babaörömujjongásokat adott ki, amit senki másnak.

ÉS ez onnan indult, hogy amikor mondtuk neki, hogy kistesó lesz, csak ezt hajtogatta sokáig "nem akarok kistesót", illetve volt, hogy mentünk csavarogni, mikor terhes voltam és mondta, hogy hagyjuk itthon a kisöcsit, ne zavarjon.

Ezek után nem is mertem gondolni, hogy ilyen klassz nagytesó lesz.

Hogy meddig tart, majd meglátjuk, de úgy vagyok vele, hogy hálás vagyok a nagylányomnak, hogy eddig is ilyen ügyes és ilyen jól tűri a hajhúzást, bár szerencsére egyre ritkább.