Hogyan tudnám sértődés és bántás nélkül rávenni 3 év körüli gyerekemet hogy maradjon csöndbe egy kicsit ne beszéljen álandóan?

Játszhatnátok csendkirályt...

De amúgy szerintem mondd, meg hogy a maminak most dolga van sajnos...vagy kérd meg, hogy segítsen...(jó nem a mosogatásban, de adogathatná neked a kanalat vagy nem tudom...)

:)

Én már beletörödtem....:) Ha kérem, maradjon csöndben csak egy kicsit, még jobban mondja :) Egy ismerősöm mesélte, h ő már annyira nem bírta a dolgot, h azt mondta neki kicsit mérgesen, h "azért, mert a kiscica szőrös és nem borotválkozik". Erre a kisgyereke pár pillanat múlva: De ha szőrös, miért nem bortválkozik??? :D

Szóval "próbáld elviselni",mert a kisgyerekek ezáltal ismerik meg a nagyvilágot:)

Hú, nálunk is ez van. Ha nem válaszolok neki, akkor akár 100x is képes megismételni a kérdést. Néha nekem is zsong a fejem este.

A 100. miért után én azt szoktam válaszolni, hogy egy talicska apró szemű majomért. :) Persze kontrázik rá.

Én megkérem, hogy maradjon csöndbe egy picit, mert zsong a fejem. Elhallgat egy kicsit, én is szusszanok. Szerintem nyugodtan megkérheted rá, hogy ne beszéljen, mert fáj a fejed,.

:))) Nekem is ez van, csak ő 4 éves. Hétvégén is dolgoznom kellett, itthoni melóm van. a tesója másfél éves, aludt, én csináltam a munkám, a dumagép mesét nézett. Közben (bár 600-szor látta már, és eleinte mindig közben magyarázva nézzük, hogy értse is), mindig feltett egy kérdést. Mondtam: figyelj, most szeretnék dolgozni, de így nem tudok, hogy rád is figyelnem kell. Pár perc, és végzek, addig légyszi ne beszélgessünk, mert úgy tovább tart. Ezt még 4x elmondtam, újabb kérdései után. Aztán megkérdeztem, miért nem hagy dolgozni?! A válasz: hát azért, hogy tovább tartson az , hogy kérdezgetek! Ennyi...:) A legjobb, mikor telefonálni nem hagy. Tudod, ilyen hivatalos ügyben, vagy bármi, amikor nem kérhetem meg a vonal másik végét, hogy pill, betömöm a gyerek száját valamivel és jövök vissza :))) nem is szoktak hülyének nézni a netbankos vagy hibabejelentős ügyintézők: "tehát azért telefonálok, mert...Ati most szeretnék beszélni a nénivel, mindjárt jövök!...mert 678-as hibakóddal megszakad az internetkapcsolatom...megígérted, hogy hagysz beszélni, 2 perc és megyek!...nem, a modemen nem ég a led, de...Ati most már elég volt, ne akard kihúzni a gyufát...tehát a másik led...Ati, nem rád mondtam, hogy led, a néninek mondtam...tehát villog, de ha újraindítom,...nem, a led nem csúnya szó, nem mérges rám a néni, de most menj, hozd ide a majmodat inkább!...most sem jó, pedig rootoltam. Volt már bejelentve, de...tudja mit, később hívom!"

Pedig szófogadó gyerek amúgy :)))) és a tesója más most mondatokat tesz össze, jajmileszvelem. :)

Lányok, ez elég elkeserítő, amit itt írtatok. A 3,5 éves lányom otthon volt pénteken egy kisebb betegség miatt. Vasárnap estére már a férjem is meg én is szinte sírtunk. Mondja a kislány, hogy jó, csöndben vagyok, nem beszélek, és azzal a lendülettel folytatja.

Emlékszem még, mikor 2 évesen elkezdett végre beszélni, hogy örültünk neki... Régi szép idők. :o)

És akármit csinálok, mondogatja, hogy gyere, nézd meg, segítsél, hadd muatassam meg, és nem érti, hogy a húst vágom épp és koszos a kezem, vagy oda kéne figyelnem a forró fazékra, mit a kezemben tartok... ááááá.....