Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Miért bűn a mai világban a...

Miért bűn a mai világban a szigorú nevelés?

Figyelt kérdés

Ha valakinek őszintén beszélek a nevelési elveinkről, akkor rögtön mi vagyunk a kegyetlen szülők...

Két gyerekünk van, lányok, egy és három évesek. Habár férjem elfoglalt kutató, mégis rengeteg időt tölt együtt felszabadultan, négyesben a család, pl: minden este apa, anya együtt mesélünk a nagynak, közben dajkáljuk a kicsit, sokat sétálunk, játszunk, kirndulunk.

Szigorúak az elveink. A 3 évesnek már tudatában kell lennie, hogy a szülő, bár sokat játszik vele, mégsem haver, hanem a szülőt tisztelni kell.

Nemrégiben beköszöntött nálunk is a dac korszak, nem is akárhogy. Kisasszony dirigálni próbált, megverte a tesóját, sőt, volt hogy olyat mondott: menjünk innen, mert ez az ő háza! Na ekkor - miután a szépszó és a sarok bünti nem használt, és azok a tanácsok sem vígasztaltak: hogy nem kell vele foglalkozni, majd kinövi - előkerült a vessző. Kislányunk a sokadik figyelmeztetés után, kapott egyet a popójára. (Mielőtt valaki feljelentene gyermek bántalmazásért, megjegyzem, nem nagyot kapott.) Kicsit később elmondtam neki, hogy őt továbbra is nagyon szeretem, csak a rosszaságot nem és most a rosszaságot büntettem meg. Azóta a hisztiket rövidre zárjuk. Csak megmutatom a vesszőt, elszámolok háromig és mintha elvágták volna a tombolást. Utána mindig megbeszéljük a dolgot és már magától bocsánatot szokott kérni.

A másik ilyen dolog, amivel szülő társaimnál ütöm a biztosítékot, az, hogy ha nem pakolja el este a játékait, néhány figyelmeztetés után kidobom a kukába, azt ami nincs a helyén. Mondanom sem kell, eddig csak 2 játék járt így, azóta itt is elég a figyelmeztetés és a kislányom szépen pakol maga után.

Fontos elv nálunk az is, hogy az ételt megbecsüljük és nem pazarlunk. Volt hogy a megszokott ételt szétköpdöste poénból, fogtam magam és elpakoltam mindent, az az étkezés számára kimaradt.

Folytathatnám sokáig, de szerintem így is sokaktól megkapom majd, hogy milyen brutál anya vagyok, aki vesszővel fenyegetőzik stb...

Pedig célom az, hogy ne elkényeztetett, senkit és semmit nem tisztelő kamaszt neveljek "majom szeretettel", aki majd jól elrontja az életét. Ott a példa előttem, mert engem úgy neveltek. Egyke voltam és kései gyerek. Mindent megkaptam, mindent elnéztek. 25 éves koromig azt sem tudtam, mit kezdjek az életemmel. Akkor aztán egytemre mentem és dolgozni kezdtem, persze közben már ismertem a férjemet és az ő példája motivált.

A férjemet szigorúan nevelték, nagyjából úgy ahogy most mi a lányokat. Becsületes, szorgalmas és jószándékú, őszinte ember lett belőle.

De most az a divat, hogy ha szigorúak vagyunk, netán még néha-néha, nevelő szándékkal megfeddjük szegény gyermeket, megnyomorítjuk a kis lelkét és agresszív állatot nevelünk belőle.

(Azt még meg kell jegyeznem, hogy azt, ha valaki indulatból, üti-veri a gyerekét mélységesen elítélem és elfogadhatatlannak tartom.)



2012. okt. 19. 11:43
1 2 3 4
 31/35 A kérdező kommentje:

Én is a véleményemet írtam.

Nem tudom megítélni, mennyire voltam cinikus, csupán érveltem a szigor mellett, főleg azoknak, akik már a gyámügyet is emlegették.

Erőszakról annyit, hogy mennyi kisgyerek tévézik, sőt az esti filmen alszik el. Attól is erőszakos lehet. Nálunk nincs tv, csak a nagyszülőknél, ott lehet néha mesét nézni.

Még annyit, hogy a férjemet is megfeddték és nem lett erőszakos!

2012. okt. 20. 10:06
 32/35 anonim ***** válasza:
88%
Jó a megérzésem, mely szerint te egy idióta szentfazék vagy?
2012. nov. 16. 18:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/35 anonim ***** válasza:
100%
Úgy látszik teljesen mindegy, mit írunk, akkor is mindenen csak ágálsz.
2013. márc. 26. 20:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/35 anonim ***** válasza:
100%

Engem sosem vertek a szüleim, pedig óvodás koromban egy kicsit hisztis voltam, de alapvetően barátságos kisgyerek. Tudtam, hogy tisztelnem kell a szüleimet, most is tudom. Csak nekem volt gyerekszobám. Anyukám nem kidobta a játékaimat, hanem el kellett pakolnom. Nem vertek el vesszővel, hanem megbeszéltük. 3 éves koromban született meg a húgom, erre már én is emlékszem. Sosem voltam rá féltékeny, nem neveltek minket "majom szeretettel", és ő is hisztizett nem egyszer kiskorában. Ez hozzátartozik a fejlődéshez, főleg ha lányról van szó.

Azóta mindketten kitűnő tanulók vagyunk, a húgom a sportban jeleskedik, én a nyelvvizsgámra készülök (angol középfok 14 évesen).

Anyukám és apukám sosem volt velem ilyen szigorú, mégis tisztában vagyok vele, hogy nem én szartam a spanyol viaszt. Igen, szigorúak vagytok, nagyon is.

2013. ápr. 6. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/35 anonim ***** válasza:
100%
Ha figyeled még ezt a kérdést, Kérdező, megkérdezhetem, hogy most milyenek a gyerekeid? Bevált a szigor?
2017. jan. 18. 16:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!