Ha gyermekedet óvodai viselkedése miatt nev. Tan. -ba küldték volna, majd ott figyelemzavarra ítélnék gyanúsnak, de azt mondanák nincs teendő vele akkor nem hordanád magánfejlesztésre?

" Akkor már nemigen vagy csak nehezen van visszaút"

Elgondolkodtatott amit írtál...visszaút...nem biztos ,hogy mindig lehetséges a teljes visszaút az átlagos léthez ,egy egyértelmű ,komolyabb figyelemzavar akár egy életre szóló is lehet ,persze más tünetek formájában jelentkezhet különböző életkorban.

Én a fejlesztéstől nem merem már elvárni,hogy általa teljesen átlagos lesz a gyermekem,írom ezt majdnem két évi (hetente 3 alkalom) fejlesztés után .

Legfeljebb azt várom el,hogy a lehetőségekhez mérten kihozzuk a helyzetből a legjobbat .

Persze folyamatos a fejlődés,a javulás ,de bizonyos dolgokkal még máig is sokat küzdünk ,a legnagyobb problémánk az extrém túlmozgékonyság,az indulatossága,kudarctűrése,szabálykövetése rengeteget javult ,kifejezetten simulékonyak jellemezném már .

DE!Az évekig tartó fejlesztéssel sem tudtuk elérni,hogy a nagycsoportos fiamnak megelőlegezzék az óvónők és a gyógypedagógus akihez járunk magánúton azt,hogy jövőre nyugodt szívvel mehetne iskolába,sőt kifejezetten azt kérték maradjon még egy évet és csak 8 évesen kezdjen,talán addig méginkább "lenyugszik" :-( .

Már ír,olvas,számol és a nyugtalansága miatt mégsem javasolják jövőre iskolába,kíváncsi vagyok a mostanában aktuális iskolaérettségi vizsgálaton milyen döntés születik majd,de az óvónők nagyon a lelkemre kötötték,hogy mondjam meg majd az iskolaérettségi vizsgálaton,hogy mindenképp kell a gyereknek még egy év az oviban.

Ismeretlen környezetben meg lesz szeppenve és teljesen kontrollálni fogja magát ,el nem fogják hinni róla,hogy az oviban mennyire izgága .