Mennyire éltek otthon "burokban" a gyed/gyes alatt a gyerek mellett?
Saját történetem: úgy gondolom, hogy jó szívű, a másikban a pozitívumot kereső ember vagyok, igyekszem a dolgok jó oldalát keresni. Nem szívesen beszélem ki a másikat. Jelenleg 2 kicsi gyermekemet nevelgetem itthon, 1 és 2,5 évesek. Sokat foglalkozom velük, a háztartást vezetem.
A férjem intézi a hivatalos dolgokat, csekkeket, figyeli a fizetnivalót, és általában az én listáim alapján ő jár bevásárolni, kivéve a nagybevásárlás.
Korábban folyamatos pörgésben éltem egy cégnél, tettem-vettem a dolgomat. Munkámhoz tartozott az idegen nyelv is.
Most azt is felejtem. :-( És egyáltalán nem vágyom egy multinál ismét a pörgésre, a szurkálódásra, a kibeszélésre, arra, hogy ennek tárgya legyek pl. Pedig tudom, hogy az emberek alapvetően irigyek, és nagyon sok mindenkinek szúrja a szemét, ha a másiknak boldog családja, jól működő párkapcsolata van, és még a munkájában is sikeres, ne adj' isten jól is néz ki 2 kicsi gyerek mellett. Félek ismét a "felnőtt" világtól, a napi mókuskeréktől. Olyan jó itthon a gyerekekkel. Néha azért hiányzik a másik világ is.
Ti hogy vagytok ezzel?
válasza: válasza: válasza:Ja, félre ne értsetek. :-) Nem vagyok begubózva, kimozdulok barátnőkkel, boltba is, de a napi kenyérért sokszor a férjem ugrik be a boltba. Tudom, hogy megy tovább az élet, nem maradnak örökké kicsik a gyerekek, és próbálom követni a világot is, a nyelvvel azért annyira nyilván nem megy, mint amikor minden nap órákat beszéltem, telefonáltam adott témában németül.
Én most kicsit a világ könyörtelenségétől, hajtásától vagyok elszokva, erre gondoltam!
válasza:Én személy szerint alig várom, hogy ismét munkába állhassak. Két gyerekem van, ez a 6. év egyhuzamban, hogy itthon vagyok. Bár imádom őket meg minden, de abszolút kifacsartnak érzem magam. És ez szimplán szellemi dolog. Nálunk én intézek mindent. A párom "csak" dolgozik, semmi másra nincs gondja, szerintem azt sem tudja mire mennyit fizetünk. Hozom-viszem a gyerekeket, vezetem a háztartást, de ez nem elég.
Hiányoznak a felnőtt kapcsolatok (barátnők lekoptak mikor terhes lettem az elsővel), és nagyon jó lenne mást is csinálni a napi rutinon kívül.
válasza:Nekem épp nem volt munkám mikor terhes lettem,szóval egyenlőre nincs hova visszamennem,de még nem is aktuális,én is 2 kicsivel vagyok itthon.
De én egyáltalán nem vágyok visszamenni dolgozni...persze jó lenne a gyakoribb felnőtt társaság,meg a másfajta munka,de annyira élvezem velük a mindennapokat,egy kihívásnak élem meg a gyereknevelést,olyan feladatnak,ami nem egyszerű és csak évek múlva látszik meg igazán az eredménye.
Ami meg még aggaszt,hogy nem akarok olyan munkabeosztásban dolgozni,ami elviszi az egész napom és értelmes idő csak a hétvége..:/
válasza:3 éves a nagy, másfél a kicsi. Én is így éreztem mint te. De most pár hete valami bekattant nálam és már nem élvezem úgy az itthonlétet mint eddig. Irigykedem azokra akik dolgoznak, pörögnek, eljárnak moziba a férjükkel.
A lányom most került oviba és mit mondjak, nagy könnyebbség egy gyerekkel lenni itthon. Eddig hallani nem akartam arról, hogy a lányomat közösségbe adjuk, de most kifejezetten örülök neki mert látom, hogy neki is kevés már az itthonlét és beszűkült neki ez a világ.
Még másfél évig itthon leszek de már szeretnék nagyon dolgozni is, mást is csinálni. Elfejeltettem én is az idegen nyelvet+ a szakmámból is teljesen kiestem.
válasza:Hát én tök burokban éltem, és jó is volt! :) De jó volt az is, mikor visszajöttem dolgozni, fontoskodni, érezni, hogy okos vagyok, hogy hasznos vagyok (nem mintha a gyereknevelés nem lenne hasznos, sőt, de ez egész más), hogy megállom a helyem. Nekem két idegen nyelvem van, tanács: nézz filmet idegen nyelven, amíg a gyerekek alszanak. Tudom, mindennap nem megy, de néha. Nekem rengeteget segített.
Nekem úgy tűnik, azért picit visszavágysz. Nem gond ez egyáltalán, úgyhogy nyugodtan lehetsz magaddal őszinte.
válasza: válasza:"Nekem úgy tűnik, azért picit visszavágysz"
Pont azt írja a kérdező hogy nem igazán vágyik vissza..az áskálódásra,az egymás kibeszélésére stb!
Kedves Kérdező!
Pont vmelyik nap egy barátnőmmel ugyan erről a témáról beszélgettünk!Neki még fél éve van hátra nekem meg 1 év és vissza a munka világába!DE!!Mindketten megállapítottuk hogy bár az utóbbi években(neki is nekem is két pici gyerek) valóban beszükült a világ számunkra de ez a világ a "legboldogabb" és tudod miért??Mert ha a gyereked rád mosolyog akkor tudod,hogy az öszinte,ha a kollégád akkor az már nem biztos hogy őszinte!A gyereked iránt érzett szeretet és amit ő érez iránta IGAZI FELTÉTEL NÉLKÜLI SZERETET ha a kollégákra ez már nem jellemző,ahogy írtad is ha neked egy kicsit is jobb(boldog család,szakmai siker,elismerés,csinos vagy stb) akkor már megy az írigykedés,kibeszélés,klikkesedés stb!
Tudom,mert világéletemben olyan mukahelyeken dolgoztam ahol több tízen dolgoztunk úgyhogy tapasztaltam!
Ráadásul nekem a főnökasszonyom is pont ilyen:álnok,rosszindulatú,írígy(van egy megromlott házassága),gonosz stb!
Úgyhogy megértem miről beszélsz!
Én egy dolgot ezek miatt minden nap szemelőtt tartok:ne túl éld a napokat hanem megéld!Tehát élvezem a gyerekeimmel az itthon töltött időt mert ha visszamegyek dolgozni akkor vége a mi kis boldog burok kis világunknak mert sajnos belerondít más(ok).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!