Nagyon sírós babából válhat kiegyensúlyozott kisgyerek?

reménykedem, én is.

hallottam ilyet, többet is.

az én kisfiam is, nem csak sírós, kifejezetten hisztis!

azt mondják, nyugodt, türelmes felnőtt lesz az ilyenekből.

a fiúk pedig nagyon anyásak. tapasztalom.

első vagyok, komolyan, persze! (különben jelzem! )

Tényleg többen mondták, hogy kicsi korukban hisztiztek, mesélték a szüleik, most meg fát lehet vágni a hátukon.

És azt is hallottam, hogy a kamaszkor is könnyebb az ilyen gyerekekkel már.

Ez is komoly! (DE, csak hallottam, még nem tapasztaltam.)

A fordítottját igen, nagyon jó gyerek voltam, aztán a kamaszkorban őrültek meg mellettem.

Ja, 2 és fél éves. Nagggyon hisztis. Ha jó napja akkor pedig tündér. Nem tudom ez hogy fér össze.

Visít az utcán, mint akit nyúznak. Olyan hangja van, hogy mindenki megnéz.

(és jól járunk, amikor nem szólnak semmit)

Persze!!!!

A sógornőm mind 2 lánya állandó bőgésben volt, kb 1 éves korukig!A gyerekgyógyász is azt mondta csak rájuk: "ilyen fajta" Sírós, és kész!Semmi bajuk nem volt!Szóval oka nem volt a sírásnak!Aztán mikor megtanultak menni, és kezdtek önállósodni, akkor változtak egyik napról a másikra!Azóta a nagyobbik 4 éves, okos, értelmes teljesen kiegyensúlyozott nagylány, a másik pedig ugyan ilyen csak 2 éves!

A babakori állandó bőgés, és a későbbi viselkedés között nincs összefüggés!

2 éves a fiam. Egy tündérien okos, segítőkész, jókedvű kisfiú. Eleven, és nagyon mozgékony, de higgadtan, felnőttesen játszik, figyel, segít. (Persze vannak azért néha még rossz napok :-))

Szóval az előzmények:

5 napos (!) korától kezdve azt hittem, hogy megőrülök! Az egész csecsemőkorát végigordította, de nem is akármilyen hangon, mert egy nagy, erős baba volt. Volt, hogy 5 házzal arrébb is hallották, hogy ordít. Egy horror volt, hogy MINDEN miatt ment a hiszti. Teljesen ki voltam akadva. Aztán már olyan 10 hónapos korától kezdve egy kicsit jobb volt, mert elkezdett járni, és elfoglalta jobban magát. De nagy-nagy hisztik még persze voltak és elég látványosak is (pl. bevásárlóközpont közepén földön fekve üvöltés vagy 15-20 percig - felemelni sem tudtam, mert tele voltam cuccokkal és apát vártuk éppen.) Szóval baromi nehéz volt vele egészen olyan 20-21 hónapos koráig. És akkor? Mintha kicserélték volna! Még mondtam is a férjemnek, hogy: mi van vajon a gyerekünkkel, olyan csendes, türelmes, figyel rám, stb. Azóta ilyen. Mivel még csak pár hónap tapasztalatom van a jóságról, nem tudom, milyen időszak jöhet még, de már közel 3-4 hónapja ilyen!