Kisgyermekes anyukák!? Ti is tapasztaljátok hogy mennyire bunkók az emberek? PL vásárlás kisgyerekekel, vagy csak simán utcai közlekedés. Kifejezetten városban élők véleményére vagyok kíváncsi és csakois olyanéra akinek vagy gyereke!

2 gyerekem van, városban élek.

Vásárláskor semmi negatívat nem tapasztaltam, buszozáskor sem.

Vásárláskor volt már hiszti, senki nem szólt be, buszozáskor pedig eddig mindig átadták a helyet.

Zebránál ácsorgunk néha sokáig, mire végre valaki átenged. Én nem vagyok a zebrára leugrálós fajta alapból, gyerekkel meg főleg nem. Amit észrevettem, hogy azoknak, akik nem engednek át, 99%-a nő!

Utcán sétáláskor előfordul, hogy szinte be kell másznunk a sövénybe, mert egyesek 1 cm-et nem képesek arrébb menni, de ezt gyerek nélkül is tapasztaltam már.

34 hetes vagyok és van egy ovisom, Bp-en élünk.

nekem kifejezetten a tinikkel, kamaszokkal van jó tapasztalatom, nagyon előzékenyek, kedvesek és ők azok akik átadják a helyet :)

most, hogy terhes vagyok, rendszeresen elém (akarnak) pofátlankodni. jó nyilván gondolják én ráérek, de sajnos nem így van, 4 napja nem dolgozom, szóval én se értem rá eddig így sokszor megmondtam a magamét és visszaálltam a tolakodó elé. ez tipikusan posta (itt még nem sorszámos sajnos), auchan vevőszolgálat, tegnap a tesco pénztárnál álltak be elém, de még a gyerek rendezvényeken is... tipikusan középkorú vagy nagyi korú nők!

zebránál viszont mindig megállnak, mikor még nem volt hasam akkor sokszor percekig álltunk, elég nagy a forgalom itt, de az utóbbi 2-3 hónapban nyikorgó fékkel megállnak :D

szóval összességében jó tapasztalataim vannak, persze nem engednek előre sehol mint mondjuk anyukámat (még emlékszem is rá), de nem is hiányzik :)

Babás válasz is ér, vagy olyankor még nem bunkók máshol sem?

Én győri vagyok, kifejezetten kedvesek és segítőkészek az emberek, akkor is, ha nem kérem.

Pl. ajtó nyitás ha babakocsival vagyok, volt már, hogy mindenáron előre akartak engedni a sorban, hogy ne kelljen várni a babának, stb.

Mostanában kapok már kedves tanácsokat, hogy mivel etessem, mit főzzek neki... Tejszínnel, ezzel-azzal. De tényleg kedvesen mondják, én meg bólogatok, hogy hű de jó, aztán persze nem úgy csinálom. Max ezt foghatnám fel negatívnak, de igazából nem zavar.

8 hónapos, lehet, hogy később, ha majd dackorszakot elérjük, jön a fekete leves? :)

Tegnap egy neni beszólt a 3 eves kislányomnak, h mit szólna ha o elvinné a kis húgát (2 honapos, a neni mar 20 perce bámult)

Kislányom közölte nem adja oda es hagyjal engemet beken, kérdezte tolem, hogy miert nez a neni csúnyán, mondtam neki, mert viccelt te pedig le teremtetted...

Kislányom vissza nézett ra, jo akkor bocsánat de hagyjal engemet beken neni.. Neni nevetett egyet es senki nem lett lelki sérült...

Nem tapasztalom a nagyobb bunkosagot mint gyerek elott

Szerintem is kb ugyananyian pofátlanok. Csak gyerek nélkül könnyebb kezelni pl amikor betolakodnak elém a sorba hétvégi nagy bevásárlásnál (kb 10 perc kassza-kupon, utalvány 3 féle..) (gyerek nélkül fizikai előnyben lennék és lehet nem is tudna elém állni, így meg hiába szólok vissza maradok a sorban az álmos, nyűgös gyerekkel és még be is szólnak hogy meg kéne nevelni. Ha egyedül mész nem akkora probléma az a pár perc. De ugye ráérünk..

Az viszont biztos, hogy egyedül átengednek a zebrán, de babakocsival csak akkor jutok át ha nem jön semmi. Ritkán van kivétel.

Na, azért egy ötéves nehogy ne tudjon már állni - mellesleg van szád, és megkérsz valakit, hogy álljon fel! Ez csak ennyire egyszerű, persze könnyebb magadban puffogni. Na, EZ bunkóság, igazad van.

Amúgy sokan nem jókedvükből nem adják át a helyet, hanem, mert mondjuk 8-10 órát dolgoztak a gyárban, és hullafáradtak. A műszak után én is maximum várandósnak, nehezen mozgó-, idős embernek állok fel.

És igen, néha rohadtul idegesítő, hogy nyávog, rugdos!, ugrál, mert az ostoba felnőtt képtelen rászólni - nem személyeskedés, hanem tapasztalat.

A kisgyerekes anyák is tudnak szánalmasan viselkedni.

1. 9. hónapos terhes vagyok. Többször fordult elő, hogy amikor átadták nekem a helyet a buszon, és le akartam ülni, a közelben álló kisgyerekes rögtön sipítozott a gyerekének, hogy rohanj már, ülj már le. Kb. 6 évesről beszélünk(!).

2. Édesanyám rákban haldokolt otthon. Háziorvos, receptért állok sorban édesanyám számára. Kisgyerekes elém pofátlankodik, egy kérdés nélkül. Majd kifejti, hogy neki ehhez joga van, mert a gyereke fáradt. Szóltam, hogy bocs, de most nem tudok udvarias lenni vele, mert beteg anyukám vár otthon, hatalmas fájdalmakkal. Persze, persze, persze... nem számít.

3. Ha megfigyeled, azok, akik nem engednek át téged babakocsival vagy gyerekkel a zebrán, általában olyan női sofőrök, akiknek gyerekülés van az autójában.

Szóval a kisgyerekes nők is elég pofátlanok tudnak lenni.