Milyen világban élünk? Ha késik a gyerek az oviból és kéri az óvónő, hogy máskor korábban vigyük, hogy na maradjon le a foglalkozásokról egyszerűen a gyerekek előtt lepofozom?

Tényleg, van valami ilyen, hogy ahol a szülők nem dolgoznak, meg nincs mittudom én milyen végzettségük (szóval nem az alapján, hogy kisebbség), meg egyéb ilyen körülmények vannak, akkor kapnak támogatást, ha oviba jár a gyerek. Az iskolánál nincs ilyen, hiszen a családi pótlék múlik rajta, ha nem jár suliba a gyerek.

Nade ez akkor is durva. Amikor én gyerek voltam, még arra tanítottak, hogy tiszteljem az óvónéniket, tanárokat, és ha rám panasz volt, akkor még anyámnak égett a feje, hogy mit műveltem, és nem rohant be összeverni a tanárt, óvónőt. Emlékszem, egyszer azt mondtam az óvónénire, hogy te boszorkány, na hogy én azért mit kaptam otthon... Mondjuk utólag beismerte anyám, hogy röhögött rajta, és kissé eltúlzottnak tartotta az óvónő reakcióját, de akkor is előttem úgy viselkedett, hogy többet nne mondjak ilyet.

Egyszerűen már annyira primitívek az emberek, hogy úgy gondolják, ha valami nem tetszik, akkor bárkit meg lehet verni, és annak van igaza, aki az erősebb.

Na hát ez a nagy probléma, ha verik a tanárt, vagy ellopnak vmit, azt csakis romák tehetik!Aki így gondolkodik annak tényleg baj van a fejével is!

Én meg azt olvastam tegnap az újságban, hogy a kék szeműek sokkal butábbak mint a barna szeműek. Nézzétek csak meg,hogy a híres és tudós emberek között mennyivel több barna szemű van mint kék. Ez bizonyított!

Azért ír a tanárokról, mert engem szapul, hogy pedagógus létemre nem támogatom a tanárverést és mivel többet látok az egészből nem mennék el tanítani. Azt viszont nem írtam le, hogy az 1 hónapos tanítási gyakorlat alatt sem magatartásbeli, sem egyéb problémám nem volt a roma gyerekekkel, kizárólag a "magyar" neveletlen kölykökkel volt gondom ezt komolyan mondom. Azzal együtt nem írtam le, hogy romák voltak akik az óvónőt elverték, csak azt írtam, hogy rájuk volt jellemző (legalább is eddig) ez az elintézési mód. Nem tanítok, mert van más munkám, melyből kifolyólag egyébként dolgozom romákkal is együtt. Az meg óriási tévedés, hogy a pedagógus dolga lenne anyuka, apuka helyett megnevelni a kölyköt 45 percben, vagy az óvodában. A példát otthonról hozza a gyerek én vagy mi pedagógusok, meg is feszülhetünk ha otthon nincs példa, elvárás és kontroll. Minden eszközt kivettek a kezünkből amivel fegyelmezni lehetne és nem a verésre gondolok. Nekem azt javasolta a gyakorlatvezetőm, hogy írjak tanári figyelmeztetőt a gyereknek, ha rossz. Soha nem tettem, nem is volt rá szükségem egyrészt én hittem abban, hogy képes vagyok lekötni őket, más részt nem hiszek az intő nevelőhatásában. Azt, hogy mit tanítanak nekünk a főiskolán abba ne menjünk bele, mert az egy másik kérdés. Mivel 38 évesen szereztem tanári diplomát épp elég tapasztalatom van ahhoz, hogy rájöjjek amit pedagógiából tanultunk régen idejét múlta és nem ad segítséget egy 22 éves friss diplomásnak. De teljesen fölösleges bármit leírnom. Azt javaslom menj be ne nyolcadikba, csak hatodikba és próbáld meg lekötni, fegyelmezni őket 45 percig 6. órában, hátha neked jobban megy. Csalódnál hidd el! Sokkal nagyobb a baj, mint gondolnád és nagyon keveset tudunk tenni. Az anyám 40 éve tanít, tele tapasztalattal, a gyerekek imádják de már annyira el van keseredve a tehetetlenségtől, hogy inkább nyugdíjba megy. Hát nem most fogom otthagyni a munkámat és megyek el tanítani a jelenlegi oktatási rendszerben. A nevelés otthon kezdődik!!!

A kérdés kiírójától millió elnézést kérek a kitérőért, de nagyon nehezemre esik hallgatni, amikor csodát várnak a pedagógusoktól , ebben a lehetetlen vert helyzetben, legyen az óvónő vagy tanár.