Mi a jobb a gyereknekk? a bölcsöde vagy az osztott figyelem?

Az én lányom, szinte napra pontosan 2 évesen kezdte a bölcsit, és én előtte egy hónappal kezdtem a munkát, vagyis nem is velem szokott be a bölcsibe. És? Van egy apukája, és olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van 4 nagyon törődő nagyszülő 3km-es körzetben. Ezen kívül nekem van egy húgom, aki mindig segít (neki rugalmasabb a munkája, sokszor volt, hogy felhívtam, hogy el tud-e menni a gyerekért például), meg a páromnak is van egy olykor-olykor ráérő öccse. Szóval ők mind segítettek abban az egy hónapban. Azóta sincsen semmi baj, pedig már jóval több, mint féléve volt ez, lassan egy éve. A gyerek csodálatosan fejlődik értelmileg és érzelmileg egyaránt, kiegyensúlyozott, tündéri kislány. Kiemelkedő a csoporttársai közül, ezt a gondozónők is mondják.

Ami számodra/számotokra talán a legmegdöbbentőbb lehet, hogy nyugodtan maradhattam volna vele otthon, szerencsére meg tudtuk volna oldani, mégsem akartam! Ambiciózus nőnek tartam magam, a második év vége felé már igenis zavart az otthonülés. Persze ezt nem szó szerint kell érteni, mert a lányommal minden nap mentünk valamerre, programok voltak, tornázni jártunk, úszni, stb, de nekem már sok volt. Türelmes voltam vele, kiabálni engem a kislány nem is hallott soha. De amikor éreztem magamon, hogy most már szeretnék valami mást csinálni és a gyerek is hajlandó volt mások társaságában meglenni, úgy döntöttem menjen bölcsibe. Hogy ebben egyesek számára mi a felháborító, elképzelni sem tudom. Minőségi időt vagyunk együtt, nem kell felkelésétől lefektetésig együtt lennünk, hogy normális legyen a kapcsolatunk. Ezt csak azok hiszik, akik ilyen elvakultan vallanak valamit és eszükbe sem jut, hogy mivel nincs 2 egyforma anya, és 2 egyforma gyerek, mindenkinek más a jó. A barátnőim közül minden típus van. Van, aki otthon van a gyerekkel, nem akar még dolgozni, mert jó neki otthon a gyerekkel. Megértem, mert nekik ez a jó. Van amelyik 2-vel van otthon, kis korkülönbséggel, ezt is megértem mert nekik ez a jó. De olyat is látok, aki a nagyot (2 éves) magánbölcsibe hordja és a pici (3 hónapossal) van otthon, engem ez sem zavar, ők így boldogok. Mert azok! Én látom őket, nem csak kívülről, a nagylánynak sincs semmi baja, nem szenved a bölcsiben vagy ilyesmi. Amit nem tudok megérteni az az, amikor 2-őt szül, de gyűlöl velük otthon lenni, mert nincs türelme egyhez sem nemhogy kettőhöz, de azért szüli rakásra. Vagy amikor arra fogja, hogy "jaj itthon maradok vele 3 éves koráig, mert neki ez a jó", közben rosszul van a munkától és inkább erre fogja, de a gyerekkel türelmetlen. Na ezt nem tudom megérteni!!! Na meg persze azt, hogy te miért akadsz ki ezen ennyire! Te majd nem így csinálod, rendben, mert nektek nem így jó. De akkor mindenkinek legyen meg a lehetősége felmérni a saját helyzetét és nem a társadalom elvárásai szerint intézni a család ügyeit.

Én se értem, mi célja a kérdésnek, önigazolás, hogy te gondolod jól? Mert most ennyi erővel én meg azon vagyok felháborodva, hogy szerinted ha nincs kis korkülönbséggel tesó, mindenki passzolja bölcsibe az egyszem gyereket, és onnantól alig foglalkozik vele. Képzeld, az én lányom jövő szeptemberben lesz 3 év 2 hónapos és AKKOR fog óvodába menni, egy perccel sem előbb. Bölcsibe nem adom egyáltalán. Miért zárná ki egymást a kettő? Az ne legyen már indok, hogy az utolsó évben csak gyes van. Ha annyira szarul megy, hogy azt nem tudjátok kibekkelni, akkor két gyereket hogy akarsz eltartani, már bocs?

Egyébként meg 10 kis korkülönbséges ismerősömből 8 saját bevallása szerint bánja, hogy nem várt többet, mert egyik kicsi, másik pici, valamelyik mindig bőg, és egyszerre csak az egyikkel tud foglalkozni. A barátnőm egész télen azzal kínlódott, hogy felöltözteti az egyiket, addig a másik sír, aztán öltözteti azt, addig meg az első sír. Tépik egymást, főleg a nagy a kicsit, ő meg küzd az állandó lelkiismeret furdalással, hogy egyikkel se tud normálisan foglalkozni. Na ezért lesz nekem minimum 5 év a gyerekeim között, ha lesz második. Nekem nem kell ez az agyrém. Persze ettől most biztos szar ember vagyok.

Szerintem gusztustalan dolog "tenyészkancának" nevezni vkit, csak azért, mert a kis korkülönbséget részesíti előnyben. "Kitolja a gyereket" pfff

Én se szólok be neked, mert te nagy korkülönbséggel "ellettél" (csak hogy a szinteden maradjunk :)

17 hónap van a gyerekeim között, azért mert pont így akartam, semmivel se kap a nagyobb kevesebb figyelmet, mintha egyedül lenne, köszönjük szépen. Sokkal jobban járt így, mert 3,5 éves koráig nem kell egy zsúfolt intézményben unatkoznia napi 10 órát.

Egyébként meg én a 2 évnél nagyobb korkülönbségnek csak hátrányát látom, de attól még nem köpködök kéretlenül azokra, akiknek így jó.

Hát nem tudom, szerintem elég unalmas lehet esős napokon összezsúfolva lenni 8 másik gyerekkel egy akkora csoportszobában mint a nappalink fele, mert ilyenkor nem viszik ki őket. Dadus egyedül pelenkáz és lát el ebből 7 gyereket.

De nyilván én vagyok a szar, hogy egy 9 hónapos baba mellett is van időm a kétévessel kirakózni, keregetőzni...olvasunk, mondókázunk, sétálunk, felváltva babusgatom őket stb. Meg ne kövezzetek már érte azért, mert néha egyiknek-másiknak várnia kell 5 percet, amíg a másikat pelenkázom. Ilyen nyilván elő sem fordulhat nagy korkülönbségnél, hogy nem tudsz rögtön ugrani valamelyikhez :)

Az, hogy te bedepizel egy kis esőtől, nem jelenti azt, hogy a gyereked is :) Komolyan, neked milyen kép van a fejedben egy bölcsiről? Mert az én lányom például imád oda járni, pedig azt gondoltam, hogy gondok lesznek, mivel itthon ő volt a picike, mindent hozzá igazítottunk, legtöbbször az volt, amit akart. És még sem törte meg a rendszeresség egyáltalán! Persze, reggel nem szert időben kelni, de kb ennyi ami problémát okoz. Futkározhatsz vele amennyit akarsz, akkor sem tudod neki megadni azt, amit a saját korosztálya jelent. Azt, hogy együtt játszanak, látják, hogy a másik mit hogyan csinál, mond. Nem pótolhatod, azt az érzést, hogy éppen ő az első a többiek között vagy éppen ő az, aki alulmarad. Ezt egy anya nem adhatja meg neki. Az én lányom még esős napokon sem úgy jön haza, "unatkoztam, rossz volt". Valamelyik nap is azzal fogadott, hogy "már vártalak, de kerülhettél volna egyet" :) Én ezen nem akadok ki, nem sírok mint itt egyes anyák, hogy "jaj, nem szeret!". Ezt a mondatot, aki tudja értelmezni egy gyerek szintjén, azt jelenti, hogy várt, mivel vár engem minden nap, de ha még egy kicsit maradnia kellett volna, össze nem tört volna. Örülök, hogy egy jó közösségbe járhat, ahol egyébként szuper gondozónők vannak. És a tévhitekkel ellentétben a bölcsőde még pont az a hely, ahol a törődést igénylő gyerekeket babusgatni kell, többet foglalkozni, míg az önállóbbak hagyni érvényesülni, nincs egységes bánásmód. Az enyém szerencsére az, amelyik megy a többinek "segíteni", nem kell külön könyörögni nekik. Annyi mindent csinálnak a bölcsiben, hogy elképesztő! Hidd el, mint csinálnak csak nem unatkoznak, nem is tudom ezt hogyan gondolod. A szobatisztaságra pedig kár volt hivatkozni, mivel ott pont, hogy egymást látva, sokkal hamarabb szobatisztává válnak, mint anyukával otthon. (Persze most gyerek, hogy a tied már tudja, stb. Ezt általánosságban mondom)

Dolgokat, amelyeket korábban kértem, hogy csináljon, mutattam, hogy csináljon, gyakran nem akart. Most meg mivel a bölcsiben látják egymástól magától csinálja kérnem sem kell. Van egy elég fiatal gondozónénink, ő minden nap megcsinálja például a kislányok haját, ahogyan kérik. Szóval nekik már ez egy egyszerű, de aranyos program, hogy mindenkinek készül a haja, aki szeretné :)

Kár ilyen rossznak beállítani a dolgokat, mert nem azok. Ezzel nem azt mondtam, hogy a te gyereked majd ebből kimarad, mivel mennie kell majd óvodába, ahol ugyanezt át fogja élni. De ha azt mondjuk, hogy egy 2 évesnek lehet jó a bölcsi, akkor ne akard már bebizonyítani, hogy nem, mert neki csak a két gyereket ellátni próbáló anyuka lehet az!

Félreértettél, nem vagyok bölcsiellenes. Napi 4 délelőttöt jár a lányom pont azok miatt a pozitívumok miatt, amiket mondtál.

Viszont örülök, hogy nem kell minden nap egész nap ott lennie, mert otthon azért több figyelem és babusgatás jut neki.