Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Mennyire tudtok foglalkozni a...

Mennyire tudtok foglalkozni a gyerekekkel, amikor betegek vagytok vagy fájdalmaitok vannak?

Figyelt kérdés
Volt 5 napja egy fogműtétem. Maga a műtét is nagyon fájt, de azóta kijött néhány afta a számban és gyakorlatilag se enni se beszélni nem tudok fájdalom nélkül. Aludni is csak pár órát aludtam. Egész nap folyamatosan fáj. Legszívesebben csak ülnék vagy feküdnék és sajnálnám magam. Két kicsi lányom van, szerencsére van segítségem (párom és az anyósom) de olyan rossz, hogy nem tudok most úgy játszani, mesélni stb. mint máskor. Jó, leülünk pár percre de nem az az igazi mint amikor egészséges vagyok. Sajnálom a lányokat, remélem hamar jobban leszek. Ti voltatok már így?
2017. ápr. 30. 12:51
 1/9 anonim ***** válasza:
100%

Persze. Nem vagyok gép, a gyereknek meg semmi baja nem lesz, ha 2-3 napig kevesebbet foglalkozok vele. Főleg, ha ott a többi családtag is.


Leszel máskor is beteg, sőt, lehet, hogy olyan fertőző betegséged lesz, amit jobb nem átragasztani a kicsikre. Akkor az ő érdekük lesz, hogy ne érintkezzetek.

2017. ápr. 30. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
15%

Sz.ar ugy. Nekem epp ezert nincsenek gyerekeim. Egy gonddal kevesebb.

Ez van kerdezo.

2017. ápr. 30. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
90%
Karácsony előtt kaptam el egy hányós vírust, itthon a két éves fiunkkal, és 5 hónapos terhes voltam. Hát, érdekes volt... Rohangáltam hányni a wc-re, ő jött utánam, próbált belesni, és kérdezgette, hogy "Mit csinálsz anya?" én meg mondtam, hogy "Hányok, Kicsim..." utólag vicces is, de akkor valahogy nem tudtam szívből nevetni rajta... Csak feküdni tudtam (volna) de valahogy el kellett őt látni, pl. enni adni neki... de az aznapi játék annyi maximum volt, hogy próbáltam neki könyvből mesélni, meg gurigatta az autókat mellettem az ágyon miközben én ott nyűglódtem.... Na, az lett belőle, hogy valami isteni csoda folytán délután 5-ig kitartottam, akkor hazajött a férjem munkából, végre tudott játszani vele, én pedig elájultam... mivel terhes voltam a párom kihívta a mentőket, és kórházba kerültem. Azóta is hálát adok az égnek, hogy nem akkor történt amikor ketten voltunk, el sem tudom képzelni mi lett volna ha akkor ájulok el amíg kettesben vagyunk otthon, mit csinált volna szegénykém... A másik csoda, hogy nem kapta el... a harmadik pedig, hogy a babámnak sem lett semmi baja. :)
2017. ápr. 30. 13:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
90%

Persze,hogy más is van így. Én se szeretném pl megfertőzni, vagy előfordul, hogy nincs is energiám a betegség miatt. Vagy terhesség miatt.

Emiatt ne legyen bűntudatod, nem tehetsz róla.

Kettes, mit keresel akkor ebben a kategóriában?

2017. ápr. 30. 14:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:

Én kb pár hónapos korában kaptam az első lumbágom (derékidegbecsipődés)de azt a tipust, amitől nem tudtam kiegyenesedni.

Gondoltam csak azért is lemegyünk levegőzni (ha nyilvános helyen vagyok valahogy ösztönösen is össze tudom kapni magam), emelni nem tudtam, segitettek a lépcsőn levinni a kocsit, én meg probálgattam az egyenes testtartást :) de sajna egy padkán (amikor járdárol mész fel le)sem tudtam a kocsit tartani. Leültem a ház elé és felhivtam egy lumbagos rokonom, hogy ilyenkor mit kell csinálni? Nem érek én rá itt nyomorékoskodni :) erre mondta hogy erre nincs semmi.. igy gondoltam hivok dokit, egy injekciora legalább.de kiderult csak akkor kaphatok ha bevisznek..

Igy korházban tengodtünk egy darabig, injekciora várva (szoptatosan valami másfélét adtak)es vártuk a hatást ami nem jött.



Kb 5 napon át igy maradtam.kb mint egy rőzsegyűjtő öregasszony. A babát nem tudtam ki-be emelni kiságybol, fürdőből il l ringatva cipelni, altatni, ki-be járkálni a házbol, uton sétálni a babával,...


Sokat segitettek rokonok, de én mindig erőt vettem magamon hiszen az idő javarészét kettesben töltöttük.pl ha kiságyban sírt, a fájdalom ellenére is kivettem


Mindent összevetve:

Nálam mindig csak az első pillanat az ijesztő, ami magatehetetlenséget hitet.pl amikor először szembesultem azzal hogy nagyobb a baj mint hittem hogy fogok igy ellátni egy gyermeket?? Aztán belejöttem.


Én pl először attol is pánikba estem, hogy tartosan elment az áram. Hogy sötetben fürdetem a kicsit. Akkor pl itt nyugtattak meg azzal, hogy nagyanyáink is felnottek áram nélkul, ne drámázzak már :)

Hát volt pár gyertyafényes estünk :) de orrot szivni sem tudtam...de tuleltük.


Most már hogy nagyobbak, nyugodtabban lehet betegeskedni is, eljátszanak már a fejem felett is :)

2017. ápr. 30. 14:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:

*közben a betegséfmgek pszichikai hátterérek is utánajártam. A derékfájás háttere elvileg hogy tul sok a teher rajtad, vagy tul sokat vállaltál magadra.

Fogfájasrol valahol azt irják, valamit nem teszel meg amit szeretnél.

Gyomorpanaszok : valamit nem tudsz elengedni, tul sokat töprengsz

2017. ápr. 30. 15:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 A kérdező kommentje:

Uhh, utolsó, ez nagyon kemény lehetett! MÁr így leírva is.

Bennem valahogy az van, hogy egy anya nem lehet rosszul, mindig össze kell kaparnia magát még ha a halálán is van...Persze az alapvető gondozási dolgokat megcsináltam, meg főztem, stb. csak a türelmem szinte a nullához közelít most, és amikor nyúznak hogy játsszak nekem meg közben lüktet a fogam...de persze nem a gyerekek tehetnek róla.

2017. ápr. 30. 21:22
 8/9 anonim ***** válasza:

Igen és akkor pont szartam a gyerekeimre - képletesen és csúnyán szólva.

Nem igazán érdekelt a nyűgjük, mert azt sem tudtam, élek-e vagy halok (38,5 láz, szintúgy afták, egy hétig hideg tejen éltem). Azt az egy hetet én 95% pihentem, aludtam, ők meg apáztak.


Persze, látták rajtam, hogy nem vagyok jól, és nem igazán zaklattak - a kisebb rosszul viselte, de a férjem remekül helytállt... szuper apa, nagyon büszke vagyok rá.

2017. máj. 2. 15:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:

Saját gyerekem nincs, de olykor szoktam babysitterkedni ismerősöknél. Volt, hogy fogműtétről érkeztem, eközben esélyesen lumbágós vagyok, detto azok a tünetek, mint az előbbi hozzászólónál (csak nálam fizikai eredetű, balesetből).


Bár én már megtanultam -sajnos igen későn, évekkel a balesetem után-, hogyan kell mozognom, hogy ne álljon be a hátam. :)


A galád dokik semmit nem diagnosztizáltak... Pedig tetőtől talpig megröntgeneztek annak idején... Magam kellett kikísérleteznem, mi a baja a hátamnak ás hogy mit bír, hogyan mozoghatok...


Szerencsére tudok futni is akár.

Meg bizonyos korlátig emelgetni, de a rizikófaktor ilyenkor megnő, igaz, hátizsák, meg függőleges emelés egy bizonyos súlyig mehet, de csak naponta fél órákra, pár órára esetleg.


Kérdező, nem kell mártírnak lenni, szerencsés vagy, hogy van segítséged vészhelyzetre. :) Gondolj azokra, akik tök egyedül nevelnek gyereket... Ha belepusztulnak, akkor a gyámhatóság elveszi tőlük...

2017. máj. 2. 20:53
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!