Segítség, kioszt a gyerekem?
Segítő szándékú válaszokat várok, nem kioktatást!
Leszögezem, nem szeretnék mindent a dackorszakra fogni.
3 éves a lányom és az elmúlt időszakban, mintha nem is a mi tüneményes gyerekünk lenne. Felesel, hisztizik és szófogadatlan lett.
Legújabb, hogy a mi "szídásunkat" ellenünk fordítja. Elmondjuk mit nem szabad és miért és sokszor minket is próbál okítani ugyanazzal a szöveggel. Tehát úgy érzi, hogy neki is szabad. A többi gyereket is kiosztja, büntibe küldi stb.
2x vagyok hajlandó rászólni valamiért és ha tovább csinálja akkor 3. szólásnál elveszem a játékát vagy büntibe küldöm. Fel szoktam hívni a figyelmét, hogy az utolsó dobása lesz és el is mondom, hogy miért van büntibe, ha már oda kerül a sor. De néha totális csődnek érzem minden próbálkozásomat. Van, hogy egy ideig működik, de aztán megint "bekattan".
Tudnátok tippeket adni, hogy ezt hogyan lenne jó kezelni? Esetleg akik hasonló szituban voltak hogyan kezelték?
Elmeséltem a védőnőnek is és annyit mondott, hogy túl kell élni. Csak ez nekem nem éppen megfelelő hozzáállás. Szó szerint olyan, mint valami felügyelőtiszt aki osztja a feladatokat meg a bünetéseket stb. Nyilván rászólunk, hogy elég volt, meg majd mi eldöntjük hogy legyen vagy a másik gyerek anyukája majd büntibe küldi a gyerekét, ha úgy gondolja... Szóval rászólunk, hogy ne ossza az észt. De sokszor süket fülekre talál, vagy mint fent írtam ellenünk fordítja.
Bocsi a címért, direkt próbáltam figyelemfelkeltő címet adni.
válasza: válasza:Szóval úgy viselkedik, mint ti vele? Okosan megjegyzi, mit nem szabad nálatok és miért mi jár?
A gyerek értelmes, okos, tanulékony, nem vele van a baj, hanem veletek.
válasza:Ja egyébként úgy írtam, hogy az én 3 évesem is alkalmazza a tanultakat, ahogy én bánok vele.
Sokszor dicsér másokat és megkérdezi, segíthet e nekik. Ha valamit nem jól csinálnak, azt mondja azt nem szabad. Nagyritkán kiabál, ha a másik nem értette meg.
válasza: válasza:Hogy érted, hogy úgy viselkedik? Nyilván tőlünk is látja a példát. Igen, sokszor magunkat halljuk vissza.
Arra is igen a válasz, hogy tudja, hogy miért jár bünti és van, hogy mégis provokál. (Erre mondta a védőnő, hogy dackorszak és túl kell élni, ami nekem nem opció.)
Ha velünk van a baj, akkor mi?
Írok egy példát.
Hív minket játszani, mondjuk neki, hogy ha elrakja a ceruzákat amivel előtte játszott, akkor utána játszunk vele (mondjuk legózunk). Ezt van, hogy szó nélkül megteszi van, hogy kiosztaná feladatba ("Majd anya/apa összeszedi").
Múltkor a apját hívta játszani. Mondta, hogy mindjárt megy csak befejezi, amit éppen csinál. Erre a lányom reakciója, hogy most gyere te játszani és majd anya megcsinálja.
Ilyenkor természtesen rászólunk, hogy ez nem így működik és ne parancsolgasson...
És ez pár hónapja kezdődött nála. Eddig is határozott és néha akaratos volt, de kontroll alatt tudtuk tartani. Most viszont csak úgy, hogy bünti bünti bünti és veszekedés.
Szídást azokért kapunk amiért ő is. Ha mondjuk rászólunk, hogy ne dobálja a ropit. A válasza:
-DE!
-Azt kértük fejezd be a ropi dobálását vagy elveszem és akkor nem eheted tovább.
-BÜNTI! (Valószínüleg azért, mert "feleseltünk".)
És itt jön, hogy de mi vagyunk a felnőttek vagy nem szólok még egyszer mert mész a szobádba és ki tudja még milyen változatok fodulnak elő.
És az ilyen szitukon szeretnék változtatni.
válasza:"Erre mondta a védőnő, hogy dackorszak és túl kell élni, ami nekem nem opció."
A dackorszak egy fejlődési szakasz, nem te döntöd el, hogy számodra opció-e vagy sem annak túlélése.:) Nem fogod tudni megszüntetni az ellenkezést, a határok feszegetését, mivel ez a szakasz erről szól. Teljesen jól mondja a védőnő, majd el fog múlni, addig pedig megszabva neki a határokat kordában kell tartani, aminek része az, hogy ő újra és újra át fogja hágni a lefektetett szabályokat.
_
Az elmesélt sztori kívülről egész mókás amúgy, bár bentről tuti hülyét kaptok tőle:) Az ellenkezésen nem, csak stíluson tudtok csiszolni, mégpedig úgy, ha a saját stílusotokon finomítotok. Ugyanis a gyerek másolja amit lát. Ergo ha nem szeretnétek, hogy ilyen stílusban ellenkezzen, akkor más hangnemet használjatok ti is vele szemben.
_
"Most viszont csak úgy, hogy bünti bünti bünti és veszekedés."
Vagyis igazából ez az ami nem igazán működik.:) Kevesebb büntetés, több magyarázat és 0 veszekedés. Te vagy a szülő, hisztivel szemben nem állunk le veszekedni. Az van amit te mondasz. Ha elveszel vmit büntetésből, vagy nem adod neki oda a kakaót másféle bögrében, mint amibe kiöntötted, akkor nem veszekedni kell, hanem ráhagyni a hisztit. Így ugyanis az eredménytelenné válik, szemben azzal amikor elkezdesz vele veszekedni és van hogy te húzod a rövidebbet + hatalmat vagy annak látszatát adod a kezébe olyan dologban, amiben neked kéne vezetni.
Tudom, hogy a dackorszak nem választható, de biztos jobban kordában tartható. Azt is tudom, hogy minden gyerek más, tehát ne nézzem a másik gyerekét, aki "angyalként" éli meg a dackorszakot is.
Természtesen nem veszekedve vagy kiabálva próbáljuk ezeket megoldani, de amikor már vagy fél órája kitartóan üvölt vagy 10x kijön a szobájából, hogy megnyugodott és folytatja ahol abbahagyta, akkor bizony felemelem a hangom.
Ez nálunk egy szabály, hogy ha a "semmiért" hisztizik akkor azt a szobájában kedvére megteheti és ha befejezte akkor visszajöhet hozzánk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!