Nálatok reggel az óvónő üdvözli az érkező gyerekeket?

szerintem is az lenne a normális ha kedvesen köszöntené.

nálunk se mindegyik óvónő babusgatós fajta,de attól még kedvesen beinvintálja,és megsimogatja a fejét. a másik az jobban odabújik hozzájuk ha kell ölbeveszi őket. főleg azokat akik reggelente nem akarnak bemenni sem

A normális az lenne, ha nem 30 különböző korú gyerek lenne összezárva 2 felnőttel.

De ez van. Ezt kell szeretni...

A mi ovinkban tojnak rá a gyerekre. Valamelyik nap kakis fenékkel jött haza a kiscsoportos fiam. Volt, hogy fordítva volt rajta a nadrág. Amikor én megyek érte, szinte soha nem találkozok az óvónőkkel, mert már nincsenek ott. Másik csoportból hozom a fiam, ők még el sem köszönnek...

Én abból gondolom, hogy annyira azért nem érzi ott rosszul magát, hogy nem sírva megy be, hanem szalad befelé játszani. Gondolom ha olyan rossz lenne, nem így menne.

"fontos lenne hogy a gyerek azt érezze, őt kedvelik ott, örülnek ha ott van, számít valamit hogy ott van."

Szép is lenne, ha így lenne. Ezt max magánoviban tudom elképzelni. Sajnos államiban nem. És nemcsak nálunk van így, más oviba járó anyukák sincsenek jobb véleménnyel az ovikról.

a mienk állami ovi,és egy csoportban 1koruak járnak (nincs vegyes csop.)

nagyon gyerekcentrikusak. sokszor már reggel szól cd-ről a nekik való zene,így még szívesebben mennek be. rengeteg program is van nekik.

Igen, üdvözlik a gyerekeket jó hangosan, ha nem is ugranak, mert mondjuk három másik lóg rajtuk éppen.

De ha egy gyerek sír, azért valaki rögtön ugrik, hogy a szülő kimehessen. Maga ellen dolgozik az óvónő, ha hagyja, hogy a szülő sokáig küzdjön a gyerekkel, abból csak egyre nagyobb sírás lesz, aztán így is, úgy is neki kell(ene) megvigasztalni.

A mi óvónénijeink extra jó fejek, sok gyerek csak úgy röpül be az ajtón reggel és a karjaikba veti magát :) Jó érzés így otthagyni a gyereket, hogy tudom, jó kezekben van.

Teljes mértékben igazad van, az óvónő még a köszönés elemi szabályát se bírja betartani, akkor elég aggasztó, mit csinálhat a nap többi részében.

"fontos lenne hogy a gyerek azt érezze, őt kedvelik ott, "örülnek ha ott van, számít valamit hogy ott van."

"Szép is lenne, ha így lenne. Ezt max magánoviban tudom elképzelni. Sajnos államiban nem. És nemcsak nálunk van így, más oviba járó anyukák sincsenek jobb véleménnyel az ovikról."

Szerencsére nem mindenhol van így. Nálunk is 28 gyerek jut 2 óvónőre és 1 dajkára, mégis minden reggel kedvesen fogadják a fiamat, aki sír megvigasztalják, délután tájékoztatnak, ha bármi fontos dolog van és utána kedvesen elköszönnek tőlünk. Nem magánovi, csak normális, gyerekszerető emberek.