Mi a legjobb nevelési módszer arra, hogy a gyerek ne hisztizzen a bevásárlóközpontokban?

A megoldás az, hogy az első perctől, mikor már viheted ilyen helyre, akkor viszed is.

Édesanyám óvónő volt, már nyugdíjas. Ő mesélte, hogy sok anyuka már nagy pakkal ment a gyerekért délután. Pedig kisvárosba lakik. És azok a gyerekek nem is tanulták meg, hogy kell viselkedni boltban. Amikor nagyritkán eljutottak boltba, azt se tudták, merre nézzenek, mit vetessenek meg.

Sajnos a gyerek nevelés nélkül nem lesz jólnevelt. És a nevelés egy folyamat. Ha kihagyod belőle a nehezebb helyzeteket, a gyereknek nem lesz lehetősége tanulni, hibázni, okulni, nevelődni!!!

Folyt.

Az én kislányom 3.5 éves. Mostmár nyugodtan bemegyünk vele bárhova. (általában Intersparba)

De ehhez nagyon sok bevásárlás kellett. Persze, voltak sírások, meg kiflivég-törések :)), de ennek már úgy néz ki, vége. Van egy okos nagylányunk :))!

7es, 8as! A férfiak sem papucsállatkák ám. otthon körbenézél, felírod egy papírra, hogy mi kell, végiggondolod, hogy mit akarsz főzni stb., azt odaadod, a férj megveszi. Legalábbis az enyém képes rá.

A 6sal értek egyet, tényleg látni komplett családokat, én sem értettem sosem, hogy miért kell az asszonynak feltétlenül asszisztálni ehhez.

tényleg látni komplett családokat, én sem értettem sosem, hogy miért kell az asszonynak feltétlenül asszisztálni ehhez.

Ezek a mártír-anyuk.

- Jaj, én olyan fáradt vagyok, egész nap a gyerekkel vagyok és még vásárolnom is kell!

- Szívem, megyek én vásárolni, vagy menj te és addig vigyázok a kicsire.

- NEM! Csak én tudom megcsinálni, senki más! Csak már olyan fáradt vagyok!

Kész, a kör bezárult. És még büszkék is magukra.

Szerintem itt is a szabályok a legfontosabbak: tudja a gyerek, mit kaphat és mit nem, mi az, amit muszáj, mi az, amit tilos... és ez sose változzon. (Pl: Nincs egy vásárláskor 3 csoki, de egy valamit választhat. Csak fizetés után lehet megenni. Nem fogdosunk meg semmit. Mindig köszönünk a pénztárosnak. Stb. Ez családonként változhat, mit engednek, és mit nem, de az mindig úgy legyen.)

De nálam 20 perc nagyon max, amit egy boltban töltünk, mert nem szoktam nagybevásárlást tartani. Inkább több kisebb boltba megyünk, pl külön zöldségeshez, pékhez, drogériába, stb...

13as!

Nem papucsallatka a férj, be tud vásárolni lista alapján, de egyrészt szeretek kiszakadni itthonról, szeretek elmenni bevásárolni es en szeretem atbogaraszni az akciós dolgokat, es akkor ott helyben tudom hogy mit főzök majd belőle , es ahhoz is bevasarolok.

Pedig én is azt mondom, ha lehet inkább hagyd otthon a gyereket. Amikor nagyon kicsik voltak, a férjem vásárolt, én max. a helyi kisboltba mentem be egy szatyorral.

Ha végképp muszáj, akkor vidd, amikor kipihent, és a lehető legrövidebb időre korlátozd. Ha már tud járni, adj neki feladatot, hozza ő oda a tejet, keresse meg ő a krumplit. Akkor jobban elvannak, jobban leköti őket. Az egész kicsinek meg adtam valamit a kezébe, amivel elvan.

Gyerek- és korfüggő. Nálunk voltak olyan időszakok, amikor jobbnak láttuk, ha a férjem intézi a bevásárlást, gyerek(ek)kel együtt túl bonyolult lett volna, főleg télen. Vannak elképesztően túlfűtött boltok, ha a gyerek utál öltözni-vetkőzni, de hőgutát kap a sok meleg ruhában, az is lehet problémás.

Amik nekem beváltak: olyankor kell menni, amikor a gyerek jóllakott és nem fáradt. Ha valami érdekli, megmutatni neki, elmondani, mi az (főleg az "Ez mi?" korszakban), aztán visszatenni. Nem menni olyan helyre, ami tele van játékokkal (ez nem könnyű), vagy ügyesen elkerülni a játékosztályt. Az én gyerekeim sokáig nem tudták, hogy a csilli-villi csomagolásokban milyen édességek vannak, mert otthon nem kaptak ilyeneket (vagy max. kicsomagolva :)), így szerencsére nem kellett velük küzdenem pici korukban, hogy x csokit/cukorkát vegyek meg nekik. Amikor már nagyobbak lettek, meg lehetett velük beszélni, hogy mit veszünk meg és mit nem, miért, és hogy miért nem esszük meg rögtön, amit a kosárba tettünk. Ha már nagyobbak, lehet nekik adni feladatokat, pl. ők tegyék be a holmikat a kosárba, fel a szalagra, mondják meg, mi az, ami a kezemben van, számolják meg, hány almát raktunk a kosárba. Ha mégis hiszti van, higgadtan, türelmesen kezelni, elterelni a figyelmét valamivel.