4 súlyosan problémás gyerek után miért kell bevállalni egy 5.-et is?

Nem tudom de én sem bírom megérteni.

Ismerős családban (ex albérlőnk) hat gyerek van, a legnagyobb teljesen bizonyosan önálló életre képtelen (beszédképtelen és integrálhatatlan autista), ezentúl az egyik kisebbik is hasonlóan biztató. Van további kettő akik szintén erősen próbatételesek. Igaz, ott anyu és apu is flúgos, teljesen természetesnek veszik, hogy a hat gyerek töredéke képes normális életet élni.

Nem, nem cigányok, igaz nem is sírnak. Így boldogok...

2 súlyosan problémás gyerek után miért kell bevállalni egy 3.-at is?

(feltehetném a kérdést még eggyel lejjebb tolva a határt is)

mert a szektásoknál tilos a fogamzásgátlás.

vagy azért szüli őket, hogy hátha végre lesz egy egészséges, és akkor arra rálőcsölheti a többit, hogy legyen az ő baja meg ne jusson semmire az életben, mert ő örökli az életképtelen testvéreit is, és sose fog eleget keresni hogy az ő gondozásukon kívül másra is jusson.

Nem tudjuk sajnos megmondani

De van remény akar milyenek is.

Lehet rossz pelda de hasonló:

Nagy családból szarmazom. Akkor nem fogtam fel, de utólag tudom hogy mélyszegénységben éltünk.

A legfiatalabb vagyok a családból.

Sajnos anyám nem vitt oviba egyáltalán, egyrészt a butasága miatt mert utólag mint kiderül-aggódott nehogy bántsanak, így amikor az iskolát kezdtem a 0 ról indultam.

(Erdelybe nőttem fel)

A suliba folyton terrorizált a tanítónő hogy nem tudok románul. Soha előtte egy szót sem hallottam, hisz magyarok kozott nőttem fel.

Apám mindenkit stresszelt, anyám nem volt kepes őt elhagyni így mi lettünk vmilyen szinten a háttérbe szorítva.

Akkor azt gondoltam es kb mindenki azt gondolta rólam hogy "buta "vagyok hisz románból mondhatom analfabéta voltam.

De segítség nélkül elvegeztem az iskolakat,(gyerekként a házi feladatba se engedte apám anyámat hogy segitsen mert: nem kell románt tanulni gondolattal (nem szerette a romanokat es nem akarta hogy idot toltsunk a nyelv tanulásával, elég bután gondolkodott) de sikerult elvegezni a sulikat, leérettségizni, majd fősuli és jó munkahely .

Ma már Magyarországon élek a ferjemmel, gyerekemmel, de az ha van egy kis nehézség az nem azt jelenti hogy vége es ugy marad minden .

Ez csak egy átmenet.

Nem minden gyerek nagy képességű, de vannak más adottságaik ,és ha megfelelő szakmát tanulnak, lehetnek a legjobbak benne.

Ezen kívül az sni-s gyermekek vagy down koros gyerekeknek is jobban fejlodnek ha vannak testvéreik.

Ha a szülők bírják oké,csak tisztességesen tudják felnevelni őket , hogy "jó" emberek legyenek majd , es nyilván a társadalomnak hasznos tagjai.