Azok a szülők, akiknek a gyermekük homoszexuális/leszbikus lett, látattok korábban erre utaló bármi apró jelet, vagy teljesen váratlanul ért a bejelentésük?

Rosszul használod a homoszexuális szót. A szó azt jelenti hogy "azonos neműekhez vonzódás" vagyis nőkre és férfiakra egyaránt használatos.

A fiútestvérem homoszexuális. Nem voltak jelei.

Esetleg az lehetett a "jel" hogy apám túl keveset foglalkozott vele. Az szülőknek nagyon nagy szerepe van ebben. Ha a gyerek nem érzi az apai/anyai szeretetet akkor komplexusai lehetnek.

"Esetleg az lehetett a "jel" hogy apám túl keveset foglalkozott vele."

Nem valószínű, ez alapján sajnos a gyerekek nagyobbik részéből lehetnem homoszexuális.

Barátnőm óvónő - több helyen, külföldön is dolgozott már - és szerinte (nem elítélően mondta) néha előfordul egy-egy gyerek, akinek a viselkedésén már látszik. Pl. kisfiú, aki mindig kisfiúkat puszilgat, és mikor megkérdezte tőle, hogy a lányoknak miért nem ad puszit, akkor gyerek mondta, hogy ő csak a fiúkat szereti.

Mivel a homoszexuálisok egy része genetikailag az (nem nevelés vagy érzelmi trauma miatt, persze olyan is van), ezért szerintem tényleg lehet ilyen.

Ha őszinte egy szülő-gyerek kapcsolat, nem hiszem, hogy váratlanul éri a szülőt.

ui: A homoszexuálist a leszbikus nőre is mondják.

Esetleges jelek:

- ha van már homoszexuális a családban (lehet férjezett/ nős is, nem mindenkinek van esélye felvállalni).

- ha szeret ellenkező neműek ruháiba bújni, vagy ha valamelyik kedves rokon (nagymama, nagynéni) abba öltözteti

- ellenkező nemű szülő elvesztése, hiánya

- ha kiskorában valaki molesztálta

A legtöbb esetben családi oka van. Genetika, vagy neveltetés. Ezért nem kell rá haragúdni, elítelni, vagy megvetni, mert csupán cipeli a keresztet amit az élettől kapott.

Nem biztos, hogy a szülőket kellene kérdezned, mert mi, lehet, hogy elfogultak vagyunk.

Nálunk, amikor a lányom bejelentette, hogy leszbikus, és megkérdeztem, hogy ez most akkor miért, azt válaszolta, hogy :

- bár lány lett, mindig éreztettem vele, hogy egy fiúnak jobban örülnék - ő csak meg akart nekem felelni

- nem autószerelést kellett volna neki tanítanom, hanem engedni az anyjával menni vásárolni

- zöldségboltunk volt, és neki is segíteni kellett, és szerinte, ha nem vele pakoltatom az 50 kilós ládákat, akkor nem fejlődnek olyan izmai, mint egy fiúnak.

- ha nem éreztetem vele, hogy a fiúk különlegesek

Ennyire emlékszem hirtelen abból, amit a fejemhez vágott.

Egyébként

- tényleg jobban örültem volna egy fiúnak - de vele sem volt bajom.

- tanítani akartam, érdekes dolgokat mutatni neki, aminek később hasznát veszi

- úgy gondoltam, örülni fog egy kis zsebpénznek, azért kellett ládát pakolni. Munka volt és inkább fizetek a gyerekemnek. Bár én azt hittem testépítésbe kezdett, mert tényleg a mai napig olyan válla és karja van, mint egy fiúnak.

- azért akart autószerelőnek tanulni, azért dolgozott kamionosként, azután nehézgépkezelőként, meg favágóként is, mert ő is olyan különleges akart lenni, mint a fiúk.

Egyéb jelek:

- a barátnőinek szívesen varrt ruhákat, de ő mindig fiúsan öltözött

- nem szerette a tükröket

- soha nem festette magát

bocs az offért. előttem szóló apukának: ha esetleg hibáztatná magát ne tegye. én is szereltem autót az apukámmal, mindenre megtanított pontosan azért, hogy lány létemre ne essek pánikba, ha lerobbanok az út szélén. fiúkkal játszottam, fiúsan öltözködtem, és ennyi. már nőies vagyok, férjezett, anyuka, és tényleg nő. nem hiszem hogy hibás lenne, csak kellett egy bűnbak, mert a lánya szerintem saját magának sem tudta megmagyarázni hogy miért. szeresse úgy, ahogy van. ő így tökéletes.

kérdezőnek: a szomszéd kisfiú is meleg: kb: 6 évesen költözött a házunkba, de én már akkor láttam rajta jeleket: lepkét akart a lábára rajzolni (tetoválásnak), nagyon kifinomultan választékosan beszélt, lányosan mozgott, vékonyabb volt a hangja, most 14. és nagyon látszik a viselkedésén, riszálja magát, nagyon vékonyka hangon beszél, sokat van lányokkal. a hanglejtése az a tipikus.