A fiaim (2 és 4 éves) nem tudnak 5 percig hiszti nélkül játszani. Mit tegyek?

ne üvölts.:)

nekem ami nagyon-nagyon bevált (pszichológus ajánlotta):

nekem megy a hiszti, hogy folyamatosan "lekéztessenek", hogy ki mellé állok + a probléma megoldásával példát is mutatok.

1. úgyhogy nagy levegő, és elmagyarázni, hogy mi egy család vagyunk, szeretjük egymást és egymásra figyelni kell. Ahogy anya szokta: simizni, ölelni egymást.

2. szabályokat letenni. ha nem játszanak szépen a játékkal, akkor a játékot elteszem és lehet másik játékot keresni. ezt be is kell tartani. Ha elkezdenek újjal mutogatni a másikra, akkor nem dühösen, csak határozottan szólni, hogy "én úgy hallottam, h mindketten veszekedtetek, az egyik kezdte, a másik folytatta. majd ha veszekedés nélkül játszotok szépen vissza adom" és ki lehet menni, otthagyni őket - de nem dühösen vagy haraggal :)

3. akár ki kezdi, aár ki árulkodik, mindig mindkettőt kell dicsérni vagy büntetni is. Ha büntibe rakod, akkor lehetőleg egy helyiségbe, egyiket az egyik sarokba, másikat a másikba, hogy lássák egymást és szövetségre tudjanak lépni. soha nem szabad belemenni abba, hogy "te vagy a nagyobb" vagy "te kezdted" vagy "hagyd már a picit" stb. nagyon közel vannak egymáshoz, ők nem érzékelik annyira a korkülönbséget, szóval ha veszekednek, akkor mindkettőnek ugyanaz a bünti jár és nem szabad meghallani a panaszkodást, árulkodást még akkor is mindkettőre rá kell szólni, ha látod, hogy melyik ütötte meg a másikat.

Nekünk ez nagyon bevált, bár elég sokat kellett nekem is gyakorolni, hogy ne fussak ki a házból, de mióta nem ugrom a veszekedésükre és nyugis vagyok + kiszámítható és szabályok vannak, azóta valahogy balhé sincs annyi.

szia, van egy könyv, címe: testvérek féltékenység nélkül. nagyon ajánlom, abban vannak jól hasznosítható gyakorlati tanácsok is.

[link]

Nekem két csajszi van, ők általában jól elvoltak ebben a korban, de azért előfodult csetepaté is.

Egyszer kiállítottam egymás mellé őket a konyhában, hogy addig nem jöhetnek ki, amíg meg nem egyeznek. Először még hallottam a sutyorgást: Ne nézz rám! Hozzám értél, menj odébb! Nem, te nyúltál hozzám!!! aztán szünet, majd később: Béküljünk inkább ki, mert egész nap itt állhatunk.

De volt, hogy addig húzták egymást, amíg megtiltottam hogy egymással játszanak és egymáshoz szóljanak. Legalább 20 percig nem szólhattak egymáshoz, mert amikor az egyik a másik felé fordult, azonnal rászóltam, hogy tilos. Így megtörtem a folytonos visszafeleselést a másiknak és a korábbi sérelmeiket nem tudták továbbvinni, mert addigra elfelejtették. Meg addigra rá is jöttek, hogy unalmas egyedül, jobb a másikkal.

Viszont neked a kicsi még nem megfelelő korú játékpartnere a nagynak, kb 3-3,5 éves korában javulhat a helyzet.