Hogyan fegyelmezzek egy problémás kisfiút, aki délután altatásnál zavarja a többi gyereket?

gondozónő vagyok. először is, ne mond azt soha semelyik gyereknek, hogy ha rossz, akkor nem hoz ajándékot a mikulás. anyuka mondhat ilyet a saját gyerekének, de te nem :)

másik, hogy ne csak ígérgess és ha már ígérsz akkor olyat, amit utána meg is tudsz tenni. értem ezalatt, hogy ha nem maradsz csöndben, akkor ki foglak ültetni a jeled alá! újra hangoskodik, újra elmondod neki, hogy ez az utolsó figyelmeztetés, mehet ki a jele alá a következő ilyennél. és a következő hangoskodásnál küld is ki. de persze más büntit is alkalmazhatsz, nekem ez jön be leginkább, ezt nagyon nem szeretik.

a másik, hogy ne parancsolj rá, hogy aludjon. vezényszóra nem megy, ráadásul sok gyerek nem is szokott aludni. ezt tiszteletben kell tartani, lényeg, hogy csöndben legyen! ezt el kell neki mondani, hogy bevihet magához egy játékot de csöndben kell pihenni, de ha hangoskodik, akkor elveszed tőle (és vedd is el, de ez be szokott válni egy nem alvónál).

és akkor marad a utolsó variáció, ha tényleg nem képes csöndben lenni és nem hagyja a többieket aludni, hogy ki kell vinni a csoportból. én ágyastól tettem ki a folyosóra a hangos gyereket, de nekünk a folyosóról nyílt a konyha, így mindig volt ott felnőtt aki rálátott, de így nem zavart a többieket és neki is jobb volt, hogy zsizseghetett.

Valószínűleg nem álmos, nem hiszem hogy kényszeríteni lehetne (engem se lehetett alvásra kényszeríteni és anno én voltam az a bizonyos problémás gyerek).

Szerintem ilyenkor csendes foglalkozásra kellene bírni, nem feltétlen altatni.

Ültesd oda magatokhoz, adj neki pár feladatot, csak kérd meg, hogy legyen nagyon csendben.

A szülőkkel és a másik ovónővel is egxeztetve, ne kelljen aludni.

Kell feküdnie pl 20 percet és utána kiülhet az asztalhoz

En ugyan nem gondozono vagyok, de az oviban en pont ezt csinaltam, ezert leirom, hogy nalunk mi volt a megoldas.

Mire oviba kerultem en mar nem igenyeltem a delutani alvast. Nem voltam rossz gyerek, ennek ellenere a tobbieket zavartam az elalvasban, mert mozgolodtam, vagy epp beszelgetni probaltam.

Emlekszem, hogy eljutott az ovono a kiultetos buntetesig is, de attol meg nem tudtam aludni legkozelebb sem es mozdulatlanul sem tudtam csendben fekudni, amig a tobbiek aludtak.

Aztan jott az "elvesszuk az agyat es atadjuk masik gyereknek" fenyegetes, aminek nagyon orultem, erre tisztan emlekszem, hogy jutalomkent eltem ezt meg.

Vegul az ovono megkerdezte Edesanyamat, hogy mit szolna, ha nem altatnanak engem, Anya pedig beleegyezett, mert tudta, hogy nem igenylem az alvast. Ezutan a tobbiektol kulon volt az agyam es kaptam egy-egy jatekot, amivel csendben jatszhattam, de ha faradt voltam, akkor lepihenhettem.

Igy jo volt mindenkinek.

Egyetértek az óvónővel és az utolsó válaszolóval. Bár nem vagyok óvónő, tudom, hogy a fiam sem tudott aludni az oviban (érdekes módon itthon 6 éves koráig aludt délután hétvégéken, szünetekben). Nála is azt alkalmazták, és bevált, hogy messzebb tették az ágyát a többiekétől, az ablak mellé (ott nagy, szinte földig érő ablakok voltak), és kapott könyvet vagy valami kis játékot. Már iskolás, de nemrég mesélte, emlékszik rá, milyen érdekes dolgokat látott ilyenkor az ablakon át, és ha mázlija volt, még pókok is jártak az ágya felé, azokat is nézegethette. Egy idő után megengedték neki, hogy kedvesen ő keltegesse a többieket az alvásidő végén – ezt komoly feladatként élte meg, és úgy érzem, hó húzás volt az óvónőktől, mert így azt érezte, nem haragszanak rá a nemalvás miatt, hiszen „segítségükre van” a végén.

A Mikulás megvonásával fenyegetni elég fura ötlet, persze akit otthon is ilyenekkel tartanak drillben, annál bejöhet, de az én tapasztalatom szerint a nehezen fegyelmezhető gyerekek sokszor kenyérre kenhetővé válnak, ha úgy érzik, „fontosak”, van feladatuk, szóval én inkább erre apellálnék.