Ti hogy reagáltok amikor a kisgyereketek nagyon hamar felhuzza magát?

En kezdetek ota azt hangsulyozom, az a lenyeg hogy probalkozik, ne adja fel es ha kudarc is érte, mindig dicsertem hogy de nagyon szuper kitarto volt es ügyesen probalkozott, igy a kudarcélmények attol még, hogy csalodas is, de tul tud lépni.

Vagy amikor maszokarol nem tudott lejönni, lepottyant (nem magasrol) es sirt, akkor fogtam magam es ujrakrzdtuk, sebaj, probalkozunk, segitek, holnap holnaputan is, gyakoroljuk, es igy megy ez, egyezercsak sikerul. Velem egyutt ujra maszott fel-le. Aztan mentunk volna tovabb elindultam, de ö csakazert is egyedul is ujra felmaszott es sikerult egyedul lemaszni es a szürke jatszoteren a szürke hetköznapban, mi örültünk, hogy sajàt magàt is legyözte :)

Egy kis biztatassal sokkal többre képes mindenki, mit amit magàrol hisz. Kudarc eseten pedig nem a sajnalatot erositem, hanem sebaj, probalkozott, az is nagy szo.

Kb a leckével is igy kéne.

Plusz anya tanitott engem arra ha az egesz munkàd kàrba is vész, nem szabad megallni azon keseregni, hajrà kezdjük elölröl gyorsan! Ez tenyleg segit mai nap is.

Plusz uton utfelen is magyaràzom, pl latod tanuloautovezeto, gyakorol, probalkozik, lassan fordul, nem tud fordulni, lefullad, ujraindit, mindenki igy kezdi, gyakorolni, probalkozni kell.

Vagy öltözesnel, sebaj, anyànak sem ment elsore a cipofuzot megkotni, anya is volt pelenkas. Mindent probalunk probalunk, az a lényeg, hogy csinàld es csinàld. Just do it :)

5 perces motivacios film, hogy mennyit ér a biztatàs, hogy az ember többre képes mint hitte

[link]

Kell próbálkozni, hogy az indulatain tudjon uralkodni, de temperamentum, személyiség kérdése is a dolog, meg ahogy idősödik a gyerek, önuralma is fejlődik, főleg ha felismeri magában ezt a problémát.

Vannak felnőtt emberek is, hasonlóak. Környezetemben is vannak, akiknek hamar eldurran az agyuk.Heves természetűek, indulatosak, de ez nem jelenti azt, hogy agresszívak is.

Vannak indulatkezelő tréningek, már gyerekeknek is, de szerintem majd csak akkor kell pszichológushoz fordulni, ha már felsős lesz, és megérti a helyzetet.

Addig segíteni kell, hogy problémáit tudja kezelni, szidni nem szabad.

Hiszen a gyerekek még nem felnőttek, mindent tanulnak még.