Aspergeres lenne?

7éves kisfiam elsős. Matekból kiváló, ha vannak is hibák a felmérőjében, azért, mert szórakozottságában kihagy 1-1 feladatot. Messze jobban számol, mint a többiek, összead-kivon tízezres nagyságrendben.

Írásképe viszonylag szép, viszont rajzolni nem szeret, nem tud, színezéssel a világból ki lehet kergetni. Ceruzafogása is csak nagycsoportban alakult ki.

Szókincse rendkívül nagy, választékosan beszél, ezt betudom annak, hogy 7 év alatt nem sok olyan este volt, amikor elmaradt volna az estimese. Kb 2 éve már igényli a folytatásos sztorikat, regényeket olvasok neki.

Olvasni elvileg tud, ebben nem volt előtte a többieknek, az iskolában tanulta, viszont nagyon szépen megy neki. Amit itt problémának látok, hogy ha már 1x olvasott egy szöveget, hajlamos csak ránézni a szavakra és emlékezetből mondani. Olvasás-gyakorlásnál már 3-4. olvasásnál kívülről mondta az egészet.

Biciklizni nagyon nehezen tanult meg, a lába lecsúszott, elakadt, rossz iránybe tekert. Most sem szereti igazán.

Hintázni nagyon szeret, de csak fészekhintában, ha lököm. Hajtani nem tudja.

Úszni sem tudott megtanulni, oktató szerint nem összerendezett a kéz-láb koordináció.

Nagyon válogatós, talán 10-15féle ételt eszik meg, de azokat sem mindig. Szendvicse mindig ugyanolyan, ugyanaz van benne, ha nem (akár csak a kenyér is más) már nem feltétlen eszi meg.

Nagyon gyakran eljátszik a saját kis világában, órahosszat képes ugrálni, küzdeni az elemekkel. Máskor meg 2 percre nem lehet egyedül hagyni, mert unatkozik. Sok kitalált játéka van, a tágyak ritkán számítanak. Tehát pl ülünk egymás mellett, és mesélés alapján megy a móka, vagyis mindketten elmondjuk, hogy éppen mit csinálunk, kivel harcolunk, stb. Amikor megkérdezem tőle, azt mondja, ő látja is, amit elmond.

Nehezen barátkozik, de a barátokhoz ragaszkodik. Pl olyan kisfiút tart a legjobb barátjának, aki 2 éve elköltözött, és azóta nem is láttuk.

Vannak olyan barátok, akik jó hatással vannak rá, akivel képes csak üldögélni és beszélgetni, a nem ennyire közeli barátokkal, pajtásokkal folyamatosan vadul.

Családon belül szereti a testi kontaktust, ölelést, puszit adni és kapni is, egyik legkedvesebb játéka a csikizés. Barátokat is megölel szívesen.

Szemkontaktus sokszor hiányzik, de nem feltűnő, inkább csak olyankor, amikor látom, hogy nem érdekli, menne már.

És megy rendületlenül. 7 évesen nem jutott el odáig, hogy az úton körül kell nézni. Még ha 5 méterrel a járda széle előtt emlékeztetem rá, akkor is simán kisétál.

Boltba, étterembe nem lehet vele menni, mert nem képes viselkedni. Nem tud a fenekén maradni, mellettem maradni, szaladgál, kiabál, játszana.

ha valamit a fejébe vesz, az úgy van. Így szokott le a biliről is. Mert majd ha leér a lába a futóbicikliről, akkor lesz már elég nagyfiú ahhoz, hogy vécébe pisiljen.

Most pl hetek óta könyörgök egy hajvágásért. Kitalálta, hogy a névnapja után 4 (fontosak a számok, mindent számolunk) nappal levághatom. Kétségem sincs affelől, hogy ugyan visítani fog közben, de hagyni fogja.

Sorolhatnám még napestig a furcsaságait...