Akinek a gyereke egyedül végezte a nagy dolgát, bezárkózva, pelusba, mit csináltatok a szobatisztaság érdekében?

Ez tulajdonkèppen màr fèl szobatisztasàg, mert ő irànyìtja a folyamatot.

Igaza van a vèdőnőnek, nem szabad erőltetni.

Ha kènyelmes ùgy a gyereknek, csinàlhatjàtok azt, hogy csak kakilashoz kap pelenkàt, esetleg csak egy moshatò külsőt.

Ha guggolva szeret kakilni, ès kèsz lesz a pelus elhagyàsàra, akkor adhattok neki guggolòs bilit, arra könnyebb àtszoknia.

Nekünk is elbújt sokáig a kislányunk. Pelusba kakilt.

Aztán egyszer beteg lett, antibiotikumot kapott. Attól meg borzasztó hasmenése lett a probiotikum ellenére.

Felszívta a pelus, olyan híg volt. És akkor begyulladt a puncija. Nagyon kellemetlen volt neki, hogy Beliemával kenegetni kellett.

Akkor beszélgettünk egy nagyot. Hogyha wc-be fog kakilni, nem fog belemenni a kaki a punciba, és nem kell majd kenegetni.

Hatott! Onnantól wc-be kakilt :).

A védőnő egy idióta, ezzel csak szőnyeg alá söpritek a problémát. Pillanatnyilag lehet jó, de hosszútávon nagyon káros.

Ne engedjetek a gyerek parancsolgatásának. Meg kell szoknia, hogy alkalmazkodnia kell és nem vagytok a csicskái.

Ezt a gyerek azért csinálja, mert nem tetszik neki, hogy lebeszélitek arról, amit szeret a kaki ürítéssel kapcsolatban. Mégpedig szereti tartogatni a kakit.

A gyereknek szorulása nem a tartogatástól lesz, hanem a tartogatással kapcsolatos bűntudattól, félelemtől, elutasítástól.

Tehát el kell fogadni, engedni kell a gyereknek a kaki tartogatását. Egyébként a kaki tartogatása, ha erős székelési ingerekkel jár. Az erősíti a székelési inger hatására a végbél és a záróizmot, tehát egészséges sportnak számít. De ha a szülői zaklatás hatására a székelésiinger gyengül és emiatt napokkal tovább tartogatja a gyerek a kakit, az bélrenyheséghez, szoruláshoz vezet.