A tápszerrel hogyan lehet felvenni a versenyt?

Gyermekem a kórházas napokban sokat veszített a súlyából és be is sárgult. Tápszeres kiegészítést kapott, közben a 3. napon lett tejem is. Az 5. napon mehettünk haza, akkor az utolsó 2 étkezésnél elhagytuk a tápszert és az anyatej bőven elég volt, boldog tejkómában vittem haza a kicsimet.

Aztán otthon elromlott megint minden. Alig volt tejem, 1 óra fejéssel is 10-20 milik jöttek. Féltem, hogy megint besárgul, sírt az éhségtől így elmentem tápszerért.

Azóta vegyesen kap tápszert és anyatejet. Az elején még bizakodtam, hogy folyamatos tápszer csökkentéssel szépen eltolhatom az anyatej írányába a mennyiségeket. Fejéssel folyamatosan fenntartottam a tejtermelést. De valahogy az lett a vége, hogy a picikém alig eszik mellen. Ott jobbára alszik, két-három szívás után, mindig biztatni kell, hogy igyon. És akkor is nagyon lassú az egész.

A legtöbb lefejt tej mennyisége 100ml ez a max. Tápszerből 90-100 ml simán megeszik még szoptatás után is. Valahogy azt érzem, hogy a tejem kevés neki. Soha nem érjük el az elégedett állapotot csak anyatejjel. Mindig éber marad, ha szoptatok és mondjuk van 100ml anyatejem pótlásnak mellé, mind megissza cumisüvegből és utána is menne neki még a tápszer.

Úgyhogy én menetjegyet váltottam a pokolba azt tudom, de engem már frusztrál a szoptatás. Mindig a sírás kerülget szoptatások alatt, tudom milyen fontos az anyatej a csecsemőnek, de nem tudom neki megadni, ő képes 2,5 órát szopni a mellen, akkor talán elérjük azt az állapotot amit tápszerrel. De nem akarok minden szoptatást órákig húzni, cumiból adva sem érek vele el olyan telítettséget. És mindig azt érzem, hogy nem vagyok elég a babámnak, ettől a lelkem is odavan. Szeretném feladni az egészet, mert semmi természetességet nem érzek ebben. A babám mellen szinte nem eszik, sosem lakik jól. Fejéssel kell fenntartanom azt a tejmennyiséget ami nem is elég neki. Mellretétel után még jön a lefejt tej és tápszer cumiból. 3 kört furok így is.

A gyermekem 3 hetes de beleuntam ebbe. A méricskélésbe, a küzdelembe, a büntudatba és az "én nem vagyok elég a gyerekemnek" érzésbe.

Szerintetek is szar anya vagyok, ha feladom az egészet?