Cumisüvegből akarom etetni a babám, van aki így csinálja? Jó az úgy?

Kérdező, dehát a babád teljesen jól működik! ;)

Nézd. Az igény szerint (és sőtpláne a kizárólag) szoptatott babák simán ilyen gyakran szopiznak, főleg ennyi idősen! Vannak ugyan, akik ritkábban, de sokan vannak, akik ennél jóval gyakrabban is (pl. az én fiam is, ennyi idősen óránként). De nem az a fontos, hogy hány óránként vagy hogy így kéne meg úgy kéne, mert valaki ezt mondta.. - a lényeg MINDIG az, hogy neki jó legyen! És ha NEKI ez az igénye (most épp), akkor "kutyakötelességed" megfelelni neki! :)

Az idő meg a (házon kívüli) teendőid AKKOR okozhatnak problémát az iszk szopi mellett, ha nem úgy állsz hozzá, ahogy "kellene" vagy ahogy inkább ÉRDEMES LENNE..! Ezen azt értem, hogy ha nem vagy készen "bárhol bármikor" megszoptatni a babádat, akkor valóban macera lehet a dolog, mert számolgatni kell, tervezgetni kell, rohanni kell haza. De, ha a SAJÁT HOZZÁÁLLÁSODAT ÉS CSELEKVÉSEIDET módosítod (és nem a babádat próbálod szoktatgatni, vagy ami sokkal kockázatosabb!, a szopási szokásaiba nyúlkálsz bele /fejés-üvegezés/), akkor hirtelen sokkal könnyebb lesz/lenne az életed!

A lányommal én is így voltam, mint te, hogy nem szerettem volna házon kívül szoptatni. (Legalábbis úgy sejtem, hogy így vagy vele.) Így aztán vagy rohantam én is haza, vagy nem mentünk sokáig sehova. Most a fiamnál már sokkal rutinosabb és okosabb vagyok - őt tényleg iszk szoptatom, vagyis bárhol, bármikor. Ha útközben, akkor simán házon kívül is.

Mi kell ehhez? Először is a fenti hozzáállás. Ő nekem az első, és ha szopit kér, akkor minél hamarabb kap is.

A második a lazaság. Eleinte én is feszélyezve gondoltam arra, hogy hú, házon kívül kellene szoptatni, hogy fogom megoldani, meglátnak-e, olyan "izé" dolog "kivetkőzni" magamból stb. Aztán némi tervezés meg próbálkozás után rájöttem, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga. Amikor a baba jelez, hogy szopit szeretne, (én legalábbis) nem azon agyalok, hogy juj, mit fognak hozzám szólni, hanem azon vagyok, hogy alkalmas helyet találjak magunknak. Onnantól nem én vagyok a fontos, hanem ő, és egyszerűen nem is figyelek másra.

A harmadik a szervezés, a logisztika. Már pocakosan úgy jártam a várost, hogy figyeltem, hol lehetnek olyan helyek, padok, "sarkok", ahol könnyen és láthatatlanul meg tudom majd szoptatni a fiam, ha kellene. Ezeket aztán megjegyeztem magamnak és később fel is használtam. Mivel nincs autónk, hanem gyalogosan járunk, ez nagyon hasznos előrelátás volt részemről.

A negyedik pedig a megfelelő eszközök: szopira alkalmas öltözet, kendő vagy takaró, pelus; és némi ügyesség, de ezt a gyakorlat hozza.

ENNYI az egész.

Hidd el nekem, hogy ha veszed egyszer a bátorságot (mert szerintem ez leginkább ennek a függvénye!) és kipróbálod a házon kívüli diszkrét szoptatást, meg fogod látni, hogy sokkal kényelmesebb és egyszerűbb, mint BÁRMI más! Nem kell haza rohangálni a szopi miatt, és nem kell fejegetni, üvegezni, aggódni, hogy a 40 fokban mikorra buggyan meg a tej vagy a tápszer... Aztán pedig esetleg amiatt újabb problémák elé nézni, hogy apadni kezd a tej vagy cumizavaros lesz a baba... Hanem ott és akkor szopatsz, amikor a baba kér.

Az én fiam már 1 éves, de őszintén mondom, azokban a hónapokban voltam a legszabadabb, amikor még csak szopizott, mert bárhol ehetett/szopizhatott, ahol kérte. Amióta mást is eszik, AZÓTA sokkal röghöz kötöttebb vagyok, mert a szilárd ételeket meg kell főzni, tárolni kell, melegíteni kell, kanál, előke kell hozzá, meg kell állni megetetni... Szóval akármilyen fura is, egy MÉG CSAK szopizó babával lehet az ember a legbátrabb, mert neki csak Anya meg a cici kell - de azt meg bárhol megkaphatja. Csak módot kell rá keríteni! ;)

Szerintem próbáld ki, semmit nem vesztesz vele! :) És nem utolsó sorban ennek NULLA a kockázata a szopira nézve - míg a fejésnek sajnos nem.

Kedves Kérdező!

Harmadik babámat etetem cumisüvegből anyatejjel, három óránként fejek és saját babám mellett még egy másiknak is adok tejet,mert hál' istennek sok van. Nagyon sokat idegeskedtem az elsővel, és sokáig próbáltam mellből eteni, de soha egyszer sem lakott jól, mert nem is bírta kiszívni és a mellbimbómat sem bírta bekapni, így elegem lett és elkezdtem fejni. Ugyanez a szitu volt a másodiknál is. Most a harmadiknál már nem kínlódtam, rátettem mellre a kórházban, beindult a tej és adtam neki üvegből már ott is. Nem érdekelt ki mit mond, ha egyszer a mellem "gagyi", akkor ez van. A két nagyobb 1 éves koráig kapott anyatejet. Az első hónapokban éjszaka is fejtem, most már nem, 4 hónapos lesz, átalussza az éjszakát 2 hónapos kora óta, ugyanúgy mint a többiek, és már csak nappal fejek 3 óránként.

Sok előnye van: bárki meg tudja etetni, nem kell, hogy folyton ott legyek (a másik kettő rengeteg időmet lefoglalja), a felesleget leadom és le is fagyasztom, akár 2 napra is el tudunk a férjemmel kirándulni menni. Sokat ostoroztam magam eleinte, de a gyerekorvos is megnyugtatott, a lényeg ANYATEJET kapjon.

Csak azért írtam le az esetemet, hogy lásd, így is lehet és te is ki tudsz mozdulni otthonról nyugodtan!

Üdv!