SOS! Egy 3 hónapos babának egy étkezésnél hány ml tápszert kell megennie?

Nézd, én csak azt látom, hogy az anyukák jelentős részének vagy téves vagy hiányos információi vannak a szoptatásról. Nem véletlen, hogy naponta 5-10 új kérdés kerül fel ide és ezeknek a 90%-a hetente ismétlődik. (1 éve naponta járok fel ide, úgyhogy van összehasonlítási alapom.) Ha a többség kellően tájékozott lenne, biztosan nem így lenne. És ez csak 1 netes fórum...

Pl. az sem korrekt, amit te írsz, hogy 3 óra alatt lesz tele a mell, ezért ezt ki kell várni. "Sajnos" a tejtermelésnek nem ez a mechanizmusa. De nem írnám megint le a valóst, mert ma már 2x megtettem és úgy érzem, téged kevésbé érdekelne.

De igazad van, mindenki maga dönti el, hogy kinek/minek hisz és mit választ. Én 2 hónaposan tértem át az igény szerintire, mert a 3 órással nekem is menetrendszerűen apadni kezdett a tejem és én is tápszerezni kezdtem. Ha nem teszem, már régen nem szoptatnék, de 27 hónapja sikerül.

Nekem volt ötletem és bátorságom a tapasztaltabbakat keresni és rájuk hallgatni és jól is alakult minden. Én nem azt mondom, hogy a szakemberek csodát tudnak tenni, de aki veszi az időt és energiát és utánajár a dolgoknak, az legalább esélyt ad magának a (sikeres) folytatásra. Szerintem ennek hamarabb kellene jönnie, mint a tápszernek. (Mert ha a tápot végül muszáj adni, akkor tényleg muszáj.)

És végül, nem provokációként, de szerintem inkább örülni kellene annak, hogy vannak, akik lobbiznak a szoptatásért, akár szak-, akár magánemberként. Ők nemcsak a saját gyerekükért aggódnak, hanem másokéért is. Ha ők nem lennének, sokkal kevesebben tudnának végül sikeresen szoptatni... (Bár az arányokon még így is lenne hova javítani.)

De mindegy. Aki kellően motivált, az úgyis keresni fogja a (leg)jobb megoldást.

Mikor javasolta ezt a doktornénitek? Azért kérdem, mert az anyatej 1,5-2 óra alatt teljes egészében kikerül a gyomorból, úgyhogy nem csoda, ha a baba 2 óránként megéhezik.. (Ez mondjuk a kicsikre vonatkozik, a nagyobbak már elég erősek ahhoz, hogy annyit szopjanak egyszerre, amivel tovább is kibírják.) Nem kb. azóta kell tápszeres pótlás, amióta ritkábban szoptatsz?

Sajnos a doktornénid sem tudja jól, akármennyire is bízol benne. :( A baba gyomrának nem szükséges pihennie a szopások között (általában nem is pihen) és egy anyatejes baba sosem eszi túl magát (részben azért, mert meglehetősen sokat kell dolgozni a tejért, így addigra elfárad és abbahagyja, mire túlenné magát). Gondolom, a doktornéni is az idősebb generáció tagja, ők szokták ezt tanácsolni.

A mindig másik mellre rakás gyakori szoptatásnál csak akkor jó, ha valóban teljesen kiürül a mell. Ha nem, akkor a sok tejcukros elsőtejtől tényleg megfájdulhat a pocak.

Én már komolyan nem értem ezeket a dolgokat: Hogy veszi egy-két ember a bátorságot ahhoz, hogy egyfolytában lelkiismeret furdalást okozzon olyan anyukáknak, akik tápszerezik a gyereküket!

HA HISZITEK KEDVES ANYUKÁK, HA NEM MÁRPEDIG VANNAK OLYANOK AKIKNEK NINCS ELÉG TEJÜK VAGY NE ADJ ISTEN NINCS EGYÁLTALÁN!

HA NEM ÍGY LENNE AKKOR VALÓSZÍNÜLEG NEM LENNE TÁPSZER!

Utolsónak igaza van!

Én nagyon megszenvedtem azért hogy legyen tejem,MINDENT kipróbáltam és most 3 hónapos a baba és csak tápszeres!

Anyámnak sem volt teje,nagyanyámnak sem és az ő anyukájának sem...elgondolkodtató!!

Én meg azt tudom, hogy eddig EGYETLEN a témában feltett kérdésre sem kaptam konkrét, részletes választ, pedig szakmai szempontból is nagyon érdekelne. :(

Mi az a minden, amit kipróbáltatok, de mégsem segített?

Azért arra is gondoljatok néha, lányok, hogy a szakemberek munkáját is nagyban segítené, ha jobban láthatnánk azt, hogy hol, milyen területeken vannak problémáitok. Kapásból tudnék legalább 10 olyan közszájon forgó tévhitet mondani, amit a többség "szentírásként" ismer, de ami alapjaiban rengeti meg a sikeres szoptatást! Kezdve a tejtermelődés menetétől a növekedési ugrásokon és az itatás vagy a korai hozzátáplálás szükségességén át a félig emésztett tejes történetig...

Épp most fejeztem be egy összefoglalót, amiben igyekeztem lényegre törően és alaposan leírni, hogy hogyan lehet visszatérni a szoptatáshoz, ha gondok vannak - még nincs teljesen készen, de így is 23 oldal lett. És közben folyamatosan jutnak eszembe a kiegészítések is, mert egyszerűen annyi a téves információ, amit ki kellene javítani...)

Szóval, nem lelkiismerefurdalás-keltés vagy a másik nyomorán való csámcsogás céljából!, hanem tulajdonképpen "minőségbiztosítási" szempontból is fontos lenne tudni, hogy mit csináltok, amikor problémátok van. Kihez fordultok segítségért, milyen tanácsokat kaptok, ezeket hogyan alkalmazzátok, egyáltalán milyen szemléletet követtek stb. Mert a napnál is világosabb, hogy ezer olyan részlet van, amin el lehet csúszni sajnos. :(

húú, nem semmi.

eléggé bonyolulttá lehet tenni egy ilyen egyszerűnek tűnő dolgot, mint a szoptatás.Ami csak egyszerúnek tűnik...Sajna télleg nem vagyunk egyformák.Bele lehet merülni a részletekbe, és jó az is, hogy vannak segíteni akaró emberek.De mindenki más , más a baba más az anyuka és mások a körülmények is....

Igazad van, tényleg vuszonylag egyszerű a szoptatás. De sajnos az elmúlt évtizedekben annyira megkeveredtek a helyes információk és ezáltal annyira összezavarodtak az anyukák, hogy szinte muszáj, hogy legyenek, akik "újra próbálják teremeteni a rendet". Számomra is fura, hogy miért ilyen nehéz (pedig nekem is az volt nagyon sokáig), amikor az első és egyetlen alapvető szabály az igény szerintiség. Csakhogy az anyukák idővel annyira okosak vagy épp annyira bizonytalanok lettek, hogy nem elégszenek meg azzal, hogy a gyerek időnként változik és ezt a szoptatási gyakorlatnak is követnie kell; hanem szükségük lenne a folyamat pontos, részletes ismeretére is.

Sajnos mostanra tényleg kinevelődött belőlünk az ösztönösség, az intuíció egy része és a racionalizmus jött a helyére: én pl. ezért érzem szükségét annak, hogy ne csak arról beszéljek, hogy mit hogy kellene, hanem azt is megmagyarázzam, hogy miért. Remélem, hogy vannak olyan anyukák, akiket érdekelnek ezek a háttérinformációk és emiatt esetleg hajlandóak lennének elgondolkodni bizonyos dolgokon. :)