Hogyan zajlik a beindított szülés?

Nekem is inditott volt mindket lanyommal. Elsovel csak oxitocint kaptam infúzióval, spontán elfolyt a magzatvizem közbe így nem volt burokrepesztes. Második lányomnál volt burokrepesztes az kellemetlen volt mert nagyon melyen felnyúlt az amúgy is fajos alfelembe. Szerencsére mindkét alkalommal elég volt a tágulás csak oxitocinhoz. Egyébként előző éjjel tágító zselét kaptam volna. Ez nem volt szükséges szerencsére.

Nekem ballonnal indították, este 8-ra beballagtam a kórházba, 10-kor a férjemet hazaküldték és egy 3 fős csapat felhelyezte a ballont (nem volt vészesen kellemetlen, kb mint egy mensigörcs). Az szépen dolgozott reggel 6-ig, addig kitágított 5 ujjnyira, burkot repesztettek (meg sem éreztem) majd 10-ig semmi. Akkor kaptam egy kis oxit majd zselét. Ezután pár óra öntudatlan, pokoli fájdalom következett és 3-kor azt mondták lehet nyomni, fél óra kitolási szakasz után gátvédelemmel született meg a lányom 0 (azaz nulla!) sérüléssel. Sem varrni nem kellett, sem semmilyem sérülésem nem volt egy horzsolást leszámítva. 50-50 az esély császárra, pont mint egy spontán beindult szülésnél is. Nem kell minden ilyen instagramos marhaságot elhinni az önjelölt szakértőktől, ugyanis az indítás nem feltétlenül rossz, és nem feltétlenül végződik horrorisztikusan, nem is értem miért kell paráztatni az embereket. Nekem csodálatos indított szülésélményem van! Neked is csak a legjobbakat kívánom! :)

Utolshóhoz: 5 centire nem 5 ujjnyira tágított a ballon, pont félútig, bocsánat. :)

A terminus napján teakeveréket, masszázsolajat és akupunktúrát kaptam. A teát innom kellett rendszeresen. Rettenetes, keserű íze volt. A masszázsolajat szerettem, annak nagyon kellemes illata volt, a pocakomat kellett vele erősen masszírozni. 10 napig vártunk a terminus után, aztán megindították a szülést. Egy pénteki napon reggel 8kor zselét helyeztek fel. És vártunk. Nem sokra rá megérkeztek a fájások, kb.8 percenként jöttek. Ez nagyjából egész nap így ment, párszor ctg-re tettek, de mindig azt mondták, nem elég erősek a fájások. Sétálgattam, labdán ringatóztam, pihentem, vízben ültem. Este felé megérkeztek az 5 perces fájások. Este 9kor hazaküldték a férjemet, mondván ebből most még nem lesz baba, teljesen zárt a méhszáj, pihenjen mindenki. (itt kiborultam, hogy én nem tudom megszülni ezt a gyereket) Kaptam izomlazító kúpot. Felküldtek a gyerekágyas osztályra, azt mondták, ha elviselhetetlen a fájdalom, menjek vissza a szülőszobára és megnéznek. Minden egyes fájás csúcsán úgy gondoltam, hogy ha vége a fájásnak, lemegyek a szülőszobára. De mire összeszedtem volna magam, jött a következő fájás. Így 5 perces fájásokkal végigcsináltam az éjszakát. Hajnal 5kor viszont ki kellett mennem vécére. Nagy nehezen összeszedtem magam, elintéztem a dolgom. Ahogy álltam fel, egy tompa pukkanással elfolyt a magzatvíz. Ekkor lecsoszogtam a szülőszobára. Újra ctg, 2 centire kitágultam, lassan, de haladunk. Kaptam még egy adag zselét, beöntést, akupunktúrát, szorgosan ittam az ihatatlan teát, újra kádba ültem, a fájások továbbra is 5 percenként jöttek, de estére még mindig csak 2 centi volt a tágulás. A szülőszobán tartottak éjszakára, a férjem is bent maradhatott. Ekkorra már kezdtem kifáradni, újra kiborultam, hogy nem megy nekem ez a szülés. Kifáradtam, elaludtam a fájások között. Nem emlékszem sokra ebből az éjszakából, csak arra, hogy nagyon fájt, én lélegeztem szorgalmasan, próbáltam lefelé engedni a babát. Vasárnap reggel megvizsgáltak, 6 centire volt nyitva a méhszáj, és ezzel a lendülettel elmúltak a fájások. Egyszerűen abbamaradt a vajúdás. Itt már nagyon ki voltam akadva, hogy én ezt nem bírom tovább. Közöltem a szülésznővel, hogy jól van, nem érdekel, bent marad a gyerek, örökre terhes maradok, hagyjuk ezt abba. Megnyugtattak, hogy menni fog ez, csak még egy kicsit tartsak ki. vasárnap délelőtt 10 körül kötötték be az oxitocint. Ezzel már sikerült 3, majd 2 perces fájásokat is elérni. Délben újra megvizsgáltak, nem haladtunk semmit. 1kor még mindig ugyanott tartottunk. Akkor már megkérdeztem a dokit, hogy nem lehetne-e kivenni belőlem ezt a babát. Ennyi volt, elfogytam, nem bírom. Itt már elájultam a fájások között. Azt mondta a doki, hogy nincs már más megoldás, még egy kicsit várjunk, aztán megyünk a műtőbe. Itt már elvesztettem minden nemű önkontrollt, ordítottam, káromkodtam, elájultam, aztán ahogy jött az újabb fájás, magamhoz tértem, újra ordítottam. Végül fél5kor gurítottak a műtőbe. A császármetszés simán, kb. fél óra alatt lezajlott.

Kiirt napon mentem vizsgalatra reggel, 2 ujjnyira nyitva voltam. Az orvos burkot repesztett,majd felvettek,megmutattak a szobam,beontes es vartunk kb 11-ig,de mivel semmi fajas nem volt igy be kellett menni a szuloszobara ahol oxitocin infuziot kaptam. Meg utana is alig volt fajas igy meg tobbet kaptam. Delutan 17.30-kor szuletett meg a babam. Szornyu volt az egesz szules,meg mindig nem hevertem ki,azota is van panaszom ami idovel el fog mulni. Barcsak inkabb csaszar lett volna,fele ennyire nem szenvedtem volna meg. Pedig sajat orvosom volt