Van köztetek olyan, aki 40-en túl (42-43 évesen) szülte az első gyermekét, aki természetes úton fogant és egészséges is?

Nem tudom, hogy miért kell azonnal okoskodni, és még vissza is jönni beszólni, amikor a kérdésben világosan megfogalmazta a kérdező, hogy mi az, amit NEM kér. Aki ennek ellenére mindenképpen a világ tudtára akarja adni, hogy nála a bölcsek köve, annak nyilván valami baja van a saját életével, ami helyett inkább a máséval foglalkozik, és emiatt én őszintén sajnálom őt, hiszen nem csak, hogy problémája van, hanem még le is leplezi itt magát anélkül, hogy tudná. Nem lehet túl kellemes.

Ami a kérdést illeti, az unokatestvérem felesége 50 évesen szült egészséges kisfiút, és mindannyian jól vannak, az anyuka dolgozik, utazik, boldog kis családot alkotnak a férjével és a kicsivel.

40 éves voltam amikor teherbe estem.

Tíz évig próbálkoztunk, az első 5 évben még spontán, utána próbálkoztunk gyógyszeres kezelésekkel, lombikkal, míg végül úgy ítélte az orvos hogy meddő vagyok. 35 éves koromban úgy voltam vele hogy nem bírok ki több csalódást, vetélést. Feladtuk.

Amikor egyszer csak a semmiből rosszulléteim lettek, nem tippeltem babára. A munkatársaim győzködtek. Végül csináltam egy tesztet és sokként ért a két csík.

Tudtam hogy már nem vagyok fiatal de úgy gondoltam csak van oka hogy ennyi sok év után végre sikerült.

Zavartalan, boldog várandosságom volt.

Már betöltöttem a 41-et mikor megszületett a kisfiam. Már 4 éves, egészséges, csodálatos kislegény.

Persze van hogy elszomorodom ha a koromra gondolok, de mindig meg győzőm magam hogy minden rendben lesz.

Ennyi erővel egy 25 éves fiatal anyát is érhet baleset, betegség ami miatt nem tudja felnevelni a gyerekét!

Én 42 vagyok (3 gyerek anyukája) és bíztatnálak, hogy ha több nem is de 1 gyereket vállalj!

Sok sikert hozzá, mielőbbi pozitív tesztet kívánok! 😊