Mik történnek a szülés közben az anya testével?

Hát semmi lényeges változást nem vettem észre, négy éve szültem, és a jelek szerint lehet hogy pár napon belűl megint fogok :)

A hüvelyem nem lett tág, nem befolyásolt semmit a szülés szex szempontjából, sőt utána én is mintha kicsit szűkebb lettem volna, én is úgy gondolom, hogy a gátmetszés, és a varrás miatt.

Lelki traumát nekem a szülés nem okozott, nem éreztem fájdalmat, egyedül az volt meglepő, mikor a baba fejét éreztem áthaladni a szülőcsatornán, mert meglepően gyors és kemény volt, legalábbis ahhoz képest amire én számítottam. Gondolom ez most másodiknál már nem lesz ilyen, mert már tudom milyen.

A gátseb nekem szintén nem fájt, és én is inkább az aranyér miatt "szenvedtem", de az is igazából két nap után annyit javult, hogy már nem volt zavaró. Teljesen nekem is még két hét volt mire meggyógyult, de akkor már nem fájt régóta.

Szüléskor megrepedt a méhnyak, a hüvely fala, volt gátmetszésem, de a másik irányba a fenekem is elrepedt ( a vastag hús, nem a végbélnyílás) Belülről kifelé végigvarrtak. :( Egy kis aranyér is jött a gyerekkel együtt :( enyhe vizeletvesztés is volt egy ideig, ez szépen lassan elmúlt.

A gyerek feje (is) elég nagy volt, így megelőzni nem tudtam volna, hiába csináltam intim tornát. A végén vákumoztak is, mert elakadt a baba válla.

Kaptam epidurált, de csak fél oldalra hatott, így mondhatjuk a másik felem érzett mindent. Nem volt leányálom. Már a takarítónőt is megkértük, hogy császározzon meg :) A dokim (szerencsére) a baba érdekeit nézi első sorban, így nem engedte, amit utólag nem bánok. A következőnél is teljes mértékben rá hagyatkozom.

A sérüléseim begyógyultak, pár hónapig még éreztem a hüvelyemben a sérülést, kívül már rég nem fájt, belül még igen. Azóta ez is elmúlt. Szerintem egy kicsit tágabb lettem, de nem vészes, nem zavar a szexben.

Hát én mondhatom, hogy olyan szülni, mintha szétszakadnál, mert szét is szakadtam :) de ennek ellenére most rajta vagyunk a kistesó-projekten, ugyanúgy szeretném hüvelyi úton megszülni. Nem voltam depis, nem éreztem lelkileg meggyötörtnek magam, akkor már csak azon járt az eszem, hogy hogy fogok szoptatni, pelenkázni, és hogy hogy tartsam a kezemben úgy, hogy ne törjem össze :) hamar átértékelődnek ilyenkor a dolgok.