Akik már szültetek és most megint babát vártok! Jobban féltek vagy kevésbé? Miért?

Harmadikat várom, de még nagyon az eleje, így a szülés egyelőre nem foglalkoztat, pedig szívesen "odaugranék".

Nekem az első nagyon nehéz volt (26 óra, végén komplikációk), de másodjára mégsem féltem, inkább vártam. Rutinosabb voltam, "tudtam mit kell csinálni", nem volt teljesen ismeretlen már a terep, és rákészülni is jobban tudtam. Második jóval könnyebben is ment. NEm követtem le a "hibákat", amiket elsőre igen (részben tájékozatlanságból).

Szeretek szülni. A terhességet és a szülés utáni egy hónapot sokkal rosszabbul viselem (fizikailag).

Szóval én azt mondom, bárcsak már ott tartanék... :o)

Másodikat várom,és sokkal jobban félek mint először.

Sőt, először nem féltem,pedig tudtam hoyg nem lesz egyszerű.

De most sem magától a szüléstől félek,akárhoyg alakul azt én ki fogom bírni.

Én inkább úgy mondanám,hoyg most az egész terhességet végig parázom,hogy a kisbabámmal rendben van e minden. Már az elejétől kezdve. A lányommal meg sem fordult a fejemben hoyg baja lehet, vagy gond lehet szülés közben, stb...egyértelműnek vettem hoyg egészséges mint a makk és az is lesz mindig.

Most meg folyton rettegek, ha nemjó a súlya, ha nem annyit rugdos, vagy ha túl sokat rugdos, mindenben a rosszat látom.

A szüléssel kapcsolatban sem konkrétan a szüléstől félek,hanem attól hoyg neki nehogy baja legyen, inkább a komplikácóük riasztanak.