A burokrepesztésnek, oxitocinnak van a folyamat gyorsításán kívül értelme?

Sztem semmi.Csak ártanak vele.Az orvos türelmetlen,sok dolga van.Szegény babák ebbe a rohanó világba rohanva szülesztik őket.

4 gyereket szültem ebből 2 oxi. nélkül,1 oxival,1 császaros.

Ha 5. babám is lenne nem engedném az oxitocin.

Burokrepesztés 4-ből 2 vel volt.A tapasztalatom az hogy repesztés nélkül is lehet tágulni csak úgy sokkal kevésbé fáj.

Én az elsőt oxival burokrepesztéssel szültem, burokrep.után is duplájára nőttek a fájásaim, és az oxi után triplájára.

MÁsodikat bő 3ujjyni tágulásig minden nélkül- tökjó volt- alig fájt. Akkor szólt a doki, hogy repeszti a burkot és megyünk szülni. Onnantól nagyon fájt- bár rövid ideig tartott, szűk fél óra és már nyomhattam is.

Most kb 3hónap mulva jön a harmadik baba, erősen gondolkodok rajta, hogy semmilyen beavatkozást nem fogok kérni- a repsztést is a legeslegvégén, amig lehet, csak a természetre bíznám a dolgokat. :)

Az én esetemben szinte teljesen zárt volt a méhszájam, azt mondta a doki jó indulattal 1 ujjnyi, viszont elszineződőtt a magzatvíz. Burkot repesztettek, nem víz, hanem tömény, sárga trutyi dőlt belőlem folyamatosan, és bekötötték az oxitocintt is.

Talán 3 órával később vizsgált a doki, fájásaim nem voltak egyáltalán, és már nem jó indulattal, hanem komolyabban egy ujjnyira nyitva volt a méhszáj.

Viszont már leesett a bab szívhangja, így császár lett, meg mondta is a doki ekkora dózis oxitocin után nem indult meg a dolog, soha az életben nem fogom megszülni ezt a babát.

És szó szerint ugyanez játszódótt le a másodiknál. annyi különbséggel, ott elfolyt a magzatvíz, méhszáj alig nyitva, leragadtam ennél az egy ujjnyinál, fájás semmi. Ráadásul a baba is rosszul feküdt, így az oxitocin kimaradt.

De egyébként akinél normálisan zajlott a szülés és nem volt gond, nem hallottam róla, hogy burkot repesztetettek és oxitocint kötöttek be. Nálam egyértelműen az elszíneződőtt magzatvíz volt az ok.

Szia.

Nekem is repesztettek burkot de oxit nem kaptam.

A doki azzal indokolta a repesztést hogy böven kivoltam már tágulva és a fájásaim is elég erösek és sürüek voltak ahoz hogy belevágjunk a konkrét szülésbe de a burok nem volt hajlandó magától megrepedni.Miután megtörtént a burokrepesztés kb 5 perc után jöttek a tolófájások,pikk pakk megszületett a fiam.

Nekem az első két babánál az órák óta tartó fájások ellenére sem akart megrepedni a burok (pedig a dokim éppen kivárta volna) így burkot repesztett, onnantól felgyorsultak az események, az első babám onnantól 1 óra múlva, a második pedig 20 perc múlva a kezemben volt (pontosabban a mellkasomon:))

Én nem vagyok egy ilyen spontán burokrepedős típus, burokban meg nem szabad szülni. Régen is azért mondták valakire akinek jó, hogy burokban született, mert az azt jelentette hogy a burokban születés ELLENÉRE életben maradt, tehát igen szerencsés.

Szóval szerintem van értelme.

Oxitocint azt nem kaptam.

A harmadik szülésemnél is csak szülés UTÁN méhösszehúzónak.

Én nem bántam a burokrepesztést. Ki tudja, meddig kellett volna még vajúdnom, ha nem repesztik meg. Lehet hogy még órákig kellett volna szenvednem arra várva, folyjon már el a víz. Mindkettőnél repesztették, nagyon is jó volt. Nem bántam egyáltalán, hogy felgyorsítják ezzel a folyamatot. Sőt kifejezetten örültem neki. Elsőnél kaptam oxit, de ezt sem bántam. Másodiknál ment magától minden, nem kellett oxi.

Szerintem ezek jó dolgok, nem látok semmi rosszat ebben.