fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szülés » Szülés után hogy jöttetek ki...

Szülés után hogy jöttetek ki a szobatársakkal a kórházban?

Figyelt kérdés

Én ma 22 hónapja szültem a lányomat és hát két olyan nő közé kerültem be, hogy undorodtam belépni. Az egyik ráadásul tiszta takony volt, a maszkot nem volt hajlandó felvenni, hiába már rászóltam többször is, mert a gyerekemet ő ne fertőzze. Undorítóan viselkedtek, dugdostam mindenemet, mert a kajámból is állandóan kéregettek, mert nekik soha nem vitt senki stb.

A másik fingott, büfögött, siratós dalokat énekelt a gyerekének az éjszaka közepén.

2 hónap múlva szülök és rettegek már ettől. Nem is a szülés nekem a félelmetes, hanem ami utána jön. Ti hogyan állnátok hozzá?

Ja vagy 100x átkérettem magam másik szobába, de tele volt mind.

Veletek is volt ilyen vagy hasonló?


2009. júl. 30. 16:35
❮ 1 2 3 ❯
 11/30 anonim ***** válasza:
100%
szia,én nem rég szültem a szobatársaimmal jó volt a kapcsolat leszámítva egy 17 éves lányt aki eltünt folyamatosan órákra,sőt volt,hogy fél napot nem látta senki.Mi gondolskodtunk a babájáról,aztán a nővérek magukhoz vették,sokat dumáltunk neki a felelőségről,meg hogy hogy kéne egy anyának viselkednie.Szoptatás közben telefonált a pasija,simán ott hagyta a gyereket,északa vele aludt az ágyban,mi meg figyeltük,hogy lélegzik e még a gyerek.nagyon fáradtak voltunk,mert sajnáltuk azt amugy tündéri békés,nyugodt kislányt.de a másik anyukával nagyon jol elvoltunk.sokat dumáltunk,segítettünk egymásnak.
2009. júl. 31. 08:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/30 anonim ***** válasza:
100%
Szia.Császáros voltam.Igazábol csak a mellettem fekvővel beszélgettem sokat.Az egyik az ránk sem nézett hozzánk sem szolt,egy mosolyt nem eresztett el,a másik pedig pedig reggeltől-estig a nővéreket szidta,megállás nélkül.A mellettem fekvővel jókat nevettünk,szinte már a bénaságunkon.Főleg mikor egyszerre szerettünk vola felkelni,azt az erőlködést és mindig nevetés lett a vége.Utánna lekerültem a gyerekágyra,ugy jött ki,hogy nem volt szobatársam egész végig.Csak az én kislányom szuszogott ott mellettem.Jó volt,csend és nyugalom.
2009. júl. 31. 12:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/30 A kérdező kommentje:
Köszi a történeteket mindenkinek. Tök jó olvasgatni. :)))
2009. júl. 31. 17:25
 14/30 anonim ***** válasza:
100%

Én 12 napig voltam kórházban ,mert a fiam koraszülött lett,és inkubátorban volt.

3 szobatárs fordult meg mellettem,de mindenki aranyos volt.Vigyáztam a babáikra,mikor zuhanyoztak,hogy ne kelljen visszavinniük a csecsemőosztályra őket.Az első szoba társamnak nagyon sokat köszönhetek:az ő babája sírására jött meg a tejem.Pedig kérdezte is,hogy visszavigye-e éjszakára,hogy engem ne zavarjon,mert tudta,hogy az enyém koraszülöttön van,távol tőlem.De mondtam neki,hogy engem egyáltalán nem zavar,sőt.Örülök,hogy ott volt,nézhettem,olyan édes volt.Meg is beszéltük,hogy ő lesz a kis menyem...

2009. júl. 31. 19:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/30 A kérdező kommentje:
Hihi.. :) Tök aranyos
2009. júl. 31. 21:27
 16/30 Kathrin01 ***** válasza:
Jajj olyan jókat nevettem, főleg a 08:10-esen. Én még nem szültem, de remélem, hogy rendes szobatársaim lesznek.
2009. aug. 1. 17:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/30 anonim ***** válasza:
100%

Jesszus, nem semmi. :)

Én sajna nem kerülhettem babás szobába (helyhiány miatt). Nálunk a szülészet egybe van a nőgyógyászattal. Szóval a nőgyászati részen voltam és szopizni hozták ki csak a kisfiam, nem lehetett velem mindig. Ezt azért elég jól tűrték a szobatársak. Még azt is, ha az éjszaka közepén kihozták szopizni vagy ha épp aludtak, a kisfiam pedig rákezdett (ami azért igen ritka volt). 3 ágyas szoba volt és a 8 nap alatt 5 szobatársam volt. Nem volt velük bajom, egy kivételével. Horkolt. Iszonyat volt. Még nappal is, ha épp elszundított. Sajna csak háton tudott aludni, mert műtötték. Már a párnával a fejünkön aludtunk. :) A msik csaj meg állandóan lökdöste, de így is csak horkolt tovább. Ő vele csak 3 napig voltam, de pont elég volt. :D

2009. aug. 2. 00:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/30 anonim ***** válasza:
Egyik egy agyrém volt, a másik aranyos.De mindkettőnek szófosása volt, én ellettem volna a fiammal egyedül is remekül. :-) Hát ilyenkor kell alapítványi szobára beinvesztálni, mert sokszor inkább egy kis pluszpénz, mint örök emléknek az ilyesmi. :-(
2009. szept. 3. 13:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/30 anonim ***** válasza:
2,5 hónapja szültem és nem sok segítséget kaptunk a nővérektől, így magunk bénáztunk a szopival. Főleg, hogy a lányom pici volt (már nem ;) és a mellbimbóm se igazán alkalmas... sírtam, na. Ha nincsenek a szobatársak, még többet. Biztos idegesítettem őket a kérdezgetéssel, de amúgy sokat is beszélgettünk. Az egyikkel tartjuk a kapcsolatot. Hidd el, olyan sztorik mentek?! Nekem is jutott egy a kötelező kisebbségből, persze mellém. Szagok, dohányzás, bámulás, látogatók bent szopizásnál. Azóta viszont bárki jöhet nézni, levetkőztem a szégyenlősségemet :D
2009. szept. 3. 14:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/30 anonim ***** válasza:
Ja, utolsó vagyok. Magamról annyit, hogy nekem is szófosásom van -hogy teljen az idő-, hortyogok -csöppet kimerült voltam a szüléstől-, és fél óráig készültem elmenni a mosdóba, úgy fájt mindenem, de mindez ott és akkor olyan természetes -másoktól is szerintem.
2009. szept. 3. 14:59
Hasznos számodra ez a válasz?
❮ 1 2 3 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Szülés kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!