Programozott csaszarom lesz. Ti is el lennetek keseredve?

A legkevésbé se aggódj: az a rémületkeltő, kaján sipákolás, mely szerint "Jaaaj! "Kikapják szegényt a biztánságos anyaméhből és majd ilyen meg olyan hátrányokat szenved!+ nem több, mint...a szülészeti babonák egyike. Azoké a már rég túlhaladott vélekedéseké, amelyeknek be nem vallott céljuk egyébként semmi más, mint (irreális, érthetetlen, igazolhatatlan) bűntudatot kelteni azokban az édesanyákban, akik saját elhatározásukból vagy orvosi javallatra, de elkerülték a vajúdás és a fiziológiai szülés embertelen fájdalmát, veszélyeit (a születendőre és az anyára), valamint sérüléseit. Magyarán: ezzel csak azok riogatnak, akik mazochista módon vágynak a mártíromságra.

Minden rendben lesz, hidd el. A kicsidet gyorsan, kíméletesen segítik erre a világra: nem kell kínlódnia a szülőcsatornában - esetleges oxigénhiányig! - kisímultan és derűsen születik meg, te pedig, ha a műtétet modern technikával végzik, rövid időn belül maradéktalanul regenerálódsz.

Nyugodj meg, légy magabiztos és derűs. A legjobbakat mind a kettőtöknek.

Egyáltalán nem voltam elkeseredve azért mert császárral kellett megszülnöm a fiamat! 41. héten nem akart befordulni, vagyis az uh szerint a helyén volt, tapintásra viszont nem.

NE foglalkozz a császár ellenes írásokkal!!!! Semmi közük a valósághoz! Sőt szerintem a legjobb dolog ami mindkettőtökkel történhet! Amúgy megsúgom, nekem az orvosom azt mondta, hogy a természetes szülés nagyobb stressz és fájdalom a babának mint a császáros. Gondolj bele mire kipréseli magát milyen érzés lehet neki? Nem beszélve a rengeteg kockázatról! Először is ott az oxigénhiányos állapot! Ezt meglehet úszni a császárral! Másodszor nézz meg egy természetesen született babát, milyen eltorzult a koponyája, messziről látszik ki született úgy, gondolj bele, azért nem lehet fájdalommentes az a préselődés!

Ami meg az izgalmas várakozást illeti itt is ugyan úgy meg van!!! Hiszen ilyenkor azért izgulsz, mert félsz, hogy nehogy előbb jöjjön és akkor sürgősségi császár lesz!

Ne foglalkozz a sok bunkó ősanyával!!! Hidd el aki természetes úton szült az mind titokban irigykedik a császárosokra, mert mi megússzuk a pokoli fájdalmat, csak ezért szidják a császárosokat! Az már nem jut el az agyukig, hogy a műtét nélkül a baba valószínűleg sérülten, vagy halva születne, vagy esetleg a mama is meghalna! Az nem számít, mert szerintük minden császáros csak divatból vágatja magát.

Gondolj bele! Jó száz évvel ezelőtt mennyi sok halvaszülés volt, vagy hogy az anya meghalt, vagy olyan eset, hogy mindketten meghaltak! Az mind megelőzhető lett volna a császárral! Nem az a hős aki megszül a vagináján keresztül egy gyereket, hanem az aki az életét kockáztatva vállalja, hogy a végén császár nélkül vagy egy sérült gyereke, rosszabb esetben halott gyereke lesz, vagy még rosszabb esetben ő maga is meghal, vagy soha többé nem lehet gyereke.

Én sz@r anya vagyok! Mert császárral szültem egy egészséges kisbabát! Hát megmondom mindenkinek aki szidja a császárosokat: SZ@ROK A VÉLEMÉNYÜKRE! Tégy te is így!

program. császárom volt, és én örültem neki, azért, mert tudtam, hogy így biztonságos a babáknak, őszintén szólva nekem csak ez számított.

én külön élveztem, hogy kiválaszthatom, melyik nap szülessenek (mármint lehetett H-K-Sz amikor bent volt a dokim) :)

a babáknak meg sehogy se jó, a szülés mindenhogyan egy sokk, császár ide vagy oda, viszont ilyen helyzetben hatalmas kockázata van a természetes szülésnek, akár a baba élete is veszélybe kerülhet, már csak ha azt nézem, hogy be sem fordult...

Nekem 2 császárom volt, a harmadik jövő év elején lesz.

Az első babám faros volt, nem volt eldöntött a császár, itthon indult meg magától. Bementünk és utána császároztak.

A másodiknál programcsászár volt, én sem rajongtam érte, de minden remekül alakult, a kicsim csendesen nézelődött miután megszületett, szó sem volt sokkról...

Azóta is egy nyugodt, tündéri baba, jó evő és alvó volt mindig is.

Én semmi hátrányát nem látom annak, hogy így születtek, persze a pszichológiai oldalához nem értek, de kit érdekel, ha az életükről van szó?

Minden rendben lesz Kedves Kérdező! Az a legjobb, ha megpróbálod elfogadni a helyzetet így ahogy van, ez nem rajtad múlt és ebben a helyzetben ez bőven a kisebbik rossz.

Én közel 3 hete szültem császárral. Az indok ugyanaz volt, mint nálad, nem fordult be a babám. És nem, nem voltam, és nem is vagyok elkeseredve. Egészséges, gyönyörű kislányom született, miért is kéne rosszul éreznem magam?

Egyébként a lányom egyáltalán nem úgy nézett ki, mint aki sokkot kapott. Felsírt annak rendje és módja szerint, viszont utána nagyon békésen aludt. Azóta is nagyon nyugodt és kiegyensúlyozott baba, én kétlem, hogy ezen a téren bármit befolyásolna az, hogy milyen úton születik. Én emiatt nem aggódnák a helyedben. Sőt, ahogy már írták előttem, ez egy sokkal kíméletesebb módja a születésnek, a császáros babák ezért nem is néznek ki olyan megviseltnek, mint a természetes úton születettek.

Az, hogy elvész a várakozás izgalma... nem tudom, nekem elég izgi volt az is, hogy számoltam vissza a napokat, és minden nap tudatosult bennem, hogy mindjárt itt van. Amúgy nézd pozitívan: nem kell amiatt aggódnod, hogy mondjuk nyilvános helyen elönt a magzatvíz, vagy éppen nem kell emiatt önkéntes remeteként kuksolnod a lakásban.

Azt megértem, hogy jobban szerettél volna természetesen szülni, én is így voltam vele. De azt kellene megértened, hogy ennek az egésznek egy lényege van, mégpedig az, hogy egy egészséges kisbabád legyen, és nem az, hogy te az elvárásaidnak megfelelő szülést élhess át. Nagyon rossz a hozzáállásod, ha nem változtatsz ezen, nagyon jó esélyed van arra, hogy azok táborát erősítsd, akik belediliznek abba, hogy nem tudtak "rendesen" szülni, és végül ahelyett, hogy a babádnak örülnél, és kiélveznéd a vele töltött időt, magadat fogod sajnálni naphosszat, és elpocsékolod az egyik legszebb időszakot az életedben.