Programozott csaszarom lesz. Ti is el lennetek keseredve?

Én is progis császárral szültem, tulajdonképpen az első pillanattól biztos volt, hogy így lesz. Nagyon-nagyon el voltam kenődve, az első lányunkat azelőtt 8 évvel, természetesen, érzéstelenítő nélkül szültem. A császártól pedig eleve rettegtem egész életemben, mert én úgy születtem és anyu mindig elmondta, hogy milyen rettenetes és borzalmas, stb...

1,5 héttel a tervezett időpont előtt be kellett feküdnöm, mert kevés volt a magzatvíz. Nem vészesen, de figyelni kellett. Közben a szobatársaim, akik mindketten napokkal utánam jöttek, megszültek; a nagyobb gyerekem egy hete otthon, sosem voltunk ennyi ideig távol.

A műtét előtt epidurális érzéstelenítést kaptam a gerincembe, amitől külön rettegtem... Ehhez képest úgy beadta a doki, hogy nem éreztem semmit. És ezt tök komolyan mondom, semmit nem éreztem a szúrásból. A műtét utáni 5-6. napon már remekül voltam, mozogtam; a vágásom pedig nagyon gyorsan és gyönyörűen begyógyult.

A kicsin semmiféle sokk hatást nem érzékeltem, nyugodt, tüneményes volt, azonnal ügyesen szopott, és őrület gyorsan, 1 nap alatt megindult a tejem.

A szülés így is-úgy is csodálatos, minden nehézsége és fájdalma ellenére.

Teljesen mindegy, hogy melyik nap születik, mi rossz van abban, ha tudod, mikor lesz a szülinapja???

Próbálj meg ellazulni és csak a babára és magadra koncentrálni. Se a szülés, se a későbbiek nem a "nagykönyv" szerint fognak majd zajlani. Alkalmazkodni kell a körülményekhez, és a legjobbat kihozni belőle.

A lényeg, hogy minden rendben menjen, egészségesek legyetek, nem az, hogy hogy születik.

Császárral születtem (ráadásul altatásossal, ami elvileg még "rosszabb") és bár már harminc elmúltam, még mindig várom, hogy milyen negatív hatása volt rám. Egyelőre nem tudok ilyenről. Lehet, hogy mindig ezért távozom az ablakon át az ajtó helyett? (Viccvót)

Rengetegen születnek császárral és ha az orvos nem követ el műhibát (esetek kevesebb, mint 1%-a), akkor az égvilágon semmi hátránya nem származik belőle.

Boooorzalom.

A babàd egészségesen fog megszületni, a programcsàszàrnak köszönhetően. Valószìnüleg meg sem tudna màshogy, ha pàr évtizeddel ezelőtt ugyanez az eset fennàll, jó eséllyel ottmarad valamelyikőtök.

A babàknak a hüvelyi születéy sem éppen nàszmenet, szegények meg vannak nyomorgatva rendesen. Szerintem sehogy nem kellemes nekik vilàgra jönni.

A programcsászár mindenképp jobb, mint a sürgős. Egy ismerősöm 1. gyerekét természetes úton meg akarták szüleszteni. Egy napot vajúdott, mire leesett a szívhang és végre megcsászározták. Azalatt a baba is kínlódott, oxigénhiánya is volt és hónapokig rettegtek, vajon miben sérült. Mikor megszületett, felsírt - persze, mert a magzatvízhez képest hidegebb vízben megfürdettek minden babát, akkor az volt a szokás. De ezek után 2 napig aludt és nagyon nehezen kezdett szopni, mert belealudt (mert indokolatlanul sokáig hagyták kínlódni).

A második gyerek programozott császár volt. Ő kisimult arcú kisfiú volt, kicsit aludt és utána már éberebb volt. Nála nem kellett félni, hogy hátha károsodott lesz (az elsőnek is szerencséje volt, de lehetett volna beteg is).

A spontán született babákhoz képest a császáros babák feje nem nyomódik meg, szép kis kerek formája van. Volt egy másik ismerősömnek természetesen született babája, ő nagyon sokat kínlódott a kitolásnál (ott is rövid volt a köldökzsinór, csak nála befordult a baba). Hát most már 1 éves a kisfiú, de még nem nagyon heverte ki a hányadtatott szülést, mert szegénynek nagyon nem szép feje van (asszimetrikus is ráadásul).

Szóval, van előnye a császárnak is. Ha nem fordul be a baba az épp elég indok rá. Lehet, hogyha befordulna, akkor is szenvedve, mert a rövid zsinór folyton visszarántaná és nagyon nehezen tudna megszületni, vagy aztán mégis császár kéne és nem mindegy, hogy az sürgős-e vagy sem.

Persze, hogy el vagy kicsit kampicsorodva, hiszen a női lét egyik legfontosabb mérföldkője a szülés. Az, hogy képesek vagyunk-e világra hozni egy új életet.

Akinek császára van, úgy érezheti, hogy ő nem igazi nő, nem igazi anya, mert nem volt képes saját magától világra hozni egy utódot.

Régebben sokan meghaltak, vagy megsérültek szülés közben. Ugyanúgy, mint a betegségekben. Ma már van sok gyógyszer, amit a legtöbb ember bevesz, nem akar saját magától megygyógyulni mondjuk egy tüdőgyulladásból.

A császár is egy lehetőség. Lehetőség arra, hogy ne legyen semmi gond. Rövid köldökzsinór mellett lehet, hogy meg tudnád szülni, de lehet, hogy sérülne a baba, vagy nem élné túl. Lehet, hogy te sérülnél. Túl sok a "lehet". Ezért kell a biztonság. Azt a sokkot, amit a születés okoz, kiheveri a baba. Amit az oxigénhiány okoz, nem fogja. Lehet választani.

Most már rengetegen születtek császárral és semmilyen hátrányuk nem származik ebből.

Ez a ráció, a többi érzelem....

Nem értem! Volt egy halva szülésed és még ezek után, ilyen kockázati ismeretekkel is azon sopánkodsz, hogy nem természetesen fogsz szülni? Már megbocsáss, de inkább kockára tennéd a gyermeked életét csak mert neked nem fekszik a császár? Nah, ilyenkor kérdezem: Az ilyenek minek gyerek? A saját komfortérzeted fontosabb a babánál???

Én császárral szültem, mert nem fordult be a fiam, de nem érzem magam kevesebbnek másoknál, akik természetes úton megszültek! Ha meg mások hibáztatnak a császár miatt akkor magasról teszek rájuk, mert az nélkül most lenne egy szép urnám amiről naponta törölgetném a port! Szóval gondolkozz egy kicsit, mi vagy ki a fontosabb!