Hasonló helyzetben lévők véleménye érdekelne. Hogyan hoztátok meg a döntést?

27 éves vagyok. Most váltottam munkahelyet, próbaidős vagyok. Albérletben élek a párommal (6,5éve). Mindig nagyon vigyáztunk (gyógyszer+megszakításos egyszerre, sosem belém), de most sajnos megtörtént a "baj". 3 teszt is pozitív , dokinál még nem voltam jövőhétre van időpontom. De elgondolkoztam és érdekelne mások véleménye akik hasonló helyzetben voltak. Az én döntésem lesz, csak jó lenne mások tapasztalatait is elolvasni.

Átlagosan élünk, nekem van személyi kölcsönöm (tanfolyamot végeztem belőle) és még 1,5 évig törlesztem. Félretett pénzem nem sok van mert voltam munkanélkülin is 1,5 hónapig, ami volt feléltem. Jut kajára, jut ruhára és mozira is, de pl egy nyaralás már nem fér bele. Szülők segítenek még apróságokkal, így könnyebb. Viszont az, hogy kettőnknek ez elég addig rendben van, de egy gyerekkel hogyan?

Szerettem volna saját lakást (még ha hitelre is), de így hogyan? A másik, hogy most próbaidős vagyok, kirúgnának és a 9 hónap alatt 1 keresetből nem élünk meg. Főleg, hogy utána is csak gyest kapnék ami a kicsire el is megy ahogy van, sőt!.

Viszont a másik részről meg tudom később sem lesz sokkal jobb, csak nem mindegy, hogy mennyi esik ki. Mert lenne táppénz lehetőség és lenne gyed ami ugye nem mindegy. Ha tudnék dolgoznék is amíg birok, de mivel "veszélyes" munkám van, így biztos hogy nem engednék és én sem tudnám így vállalni.

A másik része, hogy erős dohányos vagyok és van rajtam 10kg felesleg. Így bele se mernék vágni...

De sok ismerősöm van aki túl van az abortuszon fiatalként, és most nem jön a baba milliókat öltek lombikba.

Nem azt várom, hogy írjátok le mit csináljak, mert ezt én döntöm el ugye, csak arra lennék kíváncsi, hogy hogyan hoztátok meg a döntést.

u.i: a barátom nem örül túlzottan (az oka a pénz, mert ő csak úgy tudja elképzelni ha milliomos lenne-álomvilágban él), nem is nagyon beszélünk róla.